Egy népes budai kerület, a XI. kerület, vagy Újbuda

A budai oldal déli részén helyezkedik el fővárosunk viszonylag fiatal, de igen népes kerülete, ahogy manapság nevezik: Újbuda. A városnegyed egészen 1930-ig az I. kerület része volt, de az önálló XI. kerület adminisztratív okok miatt végül csak 1934-ben jöhetett létre. Mai területe 33,49 km², amivel nyolcadik a városrészek sorában, de népességben az első, a 139.049 létszámú kerület Budapestet nem számolva az ország ötödik legnagyobb lélekszámú települése lenne.

Nagyon színes, sokarcú a Duna jobb partján terjeszkedő kerület, változatos domborzata mellett igen nagy különbözőségek jellemzik a település szerkezetét is. Újbuda nagy része Duna menti síkságon terül el, de lapos területek mellett a budai hegység egy része is ide kötődik. Ahogy a hegyek és völgyek váltakoznak, úgy váltakozik a városkép is. A nagy felújított lakótelepek mellett, impozáns villanegyedek és a harmincas évek hangulatát idéző nagypolgári lakótömbök egyaránt felfedezhetők a XI. kerületben.

Bár a budai hegyvidék keleti, délkeleti vidéke már az ősember által is lakott volt, fővárosunk ezen területe a Kiegyezést követően, majd a két Duna híd, a Szabadság és a Petőfi híd átadása után kezdett erőteljesebben fejlődni, és vette fel lépésről lépésre a városias jelleget.

A sok apró település hosszú évtizedek során tagozódott be a patinás budapesti kerületek sorába. A régi községek és tájegységek emlékét őrzik a gyakran meseszerű nevekkel illetett városrészek is, mint Gellért-hegy, Lágymányos, Albertfalva, Kelenföld, Gazdagrét, Kelenvölgy, Őrmező - Őrsöd, Sas-hegy, Sasad – vagy Rupp-hegy, Kamaraerdő, Kőérberek, Madár-hegy.  

A Dunán átívelő kilenc fővárosi híd közül 4 köti össze Újbuda területén Pestet és Budát.  Közöttük van a legifjabb budapesti a lágymányosi is, amely 494,8 méter hosszú és 30.5 méter széles. A Lágymányosi és a Petőfi híd közötti területen  egy nagy tó terült el, amelyre manapság a Kopaszi gát melletti öböl emlékeztet. 

Újbuda gyógyvizei a Gellért hegy lábánál és környékén koncentrálódnak,amelyek közül  többet már az Árpád ház idején itt élők is ismertek és használtak és számos betegséget gyógyítottak segítségükkel.  

A folyamatosan fejlődő infrastruktúra mellett fürdő, uszoda, több bevásárlóközpont, kerületi-központi negyed, számos, jó hírű általános-, közép-, és főiskola, kollégium, saját kórház, több templom, szállodák, színházak, kulturális- és sportcentrumok szolgálják az itt lakók és idelátogatók jó közérzetét, ahogy a kulturális életet színház-, és koncerttermek, galériák, múzeumok biztosítják.

Az ÚJ BUDA SE pedig fiatal kora ellenére több szakosztályban is első osztályú csapatokkal öregbíti a vár osrész jó hírét.

Számos, egyedülálló turisztikai és várostörténeti látványosság is Újbudához köthető. A Duna, sőt a város fölé magasodik a Gellért Hegy, oldalán Szent Gellért, a tetején pedig az impozáns Szabadság szoborral és a Citadellával, meg persze a csodálatos körpanorámával. Ugyanitt található a különleges Sziklakápolna, természetes sziklaodúból és mesterséges üregekből kialakított barlangszerű együttes.

A hegy lábánál a Szent Gellért téren pedig ott áll Budapest talán legszebb fürdő-szállodája, a szecessziós-premopdern stílusban készült Gellért. Pesttel közös műemlékünk az 1896-ban átadott Szabadság híd.

A  Műegyetem sokszínű épületegyüttesei is Újbudához köthetők, akár a legendás Hadik kávéház vagy a szerelmesek és kismamák kedvenc sétálóhelye a Feneketlen tó is.

Ez Újbuda mind, ahol a régi értékek legalább olyan megbecsülésnek örvendenek, mint a XXI. század technológiájában megálmodott üveg-beton csodák.