. Ma Csilla napja van.
A Zen kolostor titka 3.
2013-08-17 08:02:10
A Zen kolostor titka 3.

A Zen kolostor titka 3.

A Mester örök Tanítvány marad. Amikor csak teheti, Japánba látogat, végigmegy azon a régi sikátoron, és bekopogtat a hatalmas tölgyfaajtón. Érkezését sose jelzi előre, Sadaharu Fujimoto mégis mindig úgy fogadja, mintha előző nap lépett volna ki a dojóból.

 

– A Mester 43 éve tanít, és elmegyek hozzá, amikor csak tudok. Egyszer úgy mentem végig a sikátoron, mint a régiek: a git nem táskában, hanem hagyományos módon  üsszehajtva, az obival (üvvel – a szerk.) összekötve a hátamon vittem. Még a dojóban is megnéztek, de a Mesternek nagyon tetszett. Tizenöt év után azzal köszöntött, hogy két perc múlva edzés. Egy alkalommal a Külügyminisztérium protokollosaként látogattam meg. Olyan széles kocsival mentem, ami épp, hogy befért a sikátorba. Mindenki megbámulta, a Mester is rácsodálkozott,

 

– Mikor járt ott legutóbb?

 

– Áprilisban, a feleségemmel. Alig hittem a szememnek, úgy megváltozott a sikátor, amióta nem jártam ott. Feltöltötték hófehér kővel, és az ott lakók nevét is kiírták, ami azelőtt nem volt szokás. Azelőtt meg kellett döngetni az ajtót, újabban kaputelefont is felszereltek. A Mester vette fel. Annyit mondtam, hogy itt vannak a magyarok, mire azt felelte, mindjárt jön. Ötven perc várakozás után feleségem azt javasolta, szóljak újra. Hogy tehetném? A Nagymesternek én, a tanuló? Nem sokkal később meghallottuk, hogy a dojóban valaki üti-veri a makiwarát. (ütődeszka – a szerk.). Odamentem a zárt ajtóhoz és mély torokhangon beszóltam: „Sensei!” Azonnal csend támadt, majd halottam, hogy átjön a dojón. Megállt az ajtóban, de nem nyitotta ki, ezért újra szóltam. Akkor végre résnyire kinyitotta. Azonnal felismert, magához ölelt és beinvitált. Miután bemutattam a feleségemet, őt is behívta. Kiderült, hogy van egy 15 éves amerikai tanítványa, aki ismeri a nemzetközi kapcsolatait. Egyszer felszólt a kaputelefonon, hogy itt vannak a spanyolok. A Mester lement, nem volt ott senki. Aztán a brazilok és mások – sose volt ott senki. Amikor mondtam, hogy itt vannak a magyarok, azt hitte, megint Richi szórakozik, és nem jött le. Miután mindent tisztáztunk, azt mondta, egy perc múlva tréning. Két és fél órán át tartott, szakadt rólam a víz, de félelmetesen jó volt. Elkezdte nekem tanítani a legmagasabb szintű Shobukai katát (formagyakorlat – a szerk.).  Hatvannégy mozgás, de olyan csapások meg forgások vannak benne, amiket még az életben nem láttam. Csodálatos volt.

 

– A magánéletben vagy a munkája során is hasznára vált a karate?

 

– Hogyne. Arra törekszem, hogy a harcművészet készséggé váljon. Egy időben Belügyminisztérium sporttisztként. Voltak tanítványaim a Készenléti Ezredből (ha jól emlékszem, így nevezték). Egyszer egyedül sétáltam az utcán, nézegettem a kirakatokat. Három tanítványom – egy egyenruhás rendőr és két civil nyomozó – arra járt kocsival. Megláttak és megálltak, hogy megtréfáljanak. A kirakat üvegében csak valami sötétet érzékeltem, és a következő pillanatban fordulásból úgy leütöttem a tanítványomat, hogy tíz percig kellett élesztgetni. Beraktuk a kocsiba, mert az arra járók elég furcsán nézték, hogy leütnek valakit, és a rendőr csak nézi. A készséggé fejlesztés másoknál is működik. Hogy mást ne említsek, kiskorától tanítottam a lányomat. Nagyon keményen bántam vele, ezért egy időre elmaradt, de aztán visszajött, és akkor ment el újra, amikor magára adó ifjú hölgyként zavarni kezdték a kék-zöld foltok. Egyszer elé mentem a gimnáziumba, és azt láttam, hogy a lépcsőn nerm igazán bizalomgerjesztő figurák ülnek. Amikor a lányom megjelent, az egyik felált és alányúlt, mire a lány leütötte. Ugyanúgy, ahogy én se, nem tudta, mit tesz, csak cselekedett.

A határozottságomat, a gyors helyzet-felismerési képességemet is a karaténak köszönhetem. Egyszer egy dél-koreai delegációt láttunk vendégül a Parlament gobelin termében, és utána meg akartuk mutatni a déli folyosót. Marjai József egyszer csak kijött a teremből, és elindult az északi a teljesen sötét északi folyosó felé.  Tőle mindenki félt, a protokollfőnök helyettese alig mert rászólni, hogy rossz irányba indult. Nem is történt semmi, ezért elé álltam, és ráordítottam, hogy :”Arra! Ott a fény!”  Mindenki azt hitte, ezért másnap kirúgnak bennünket, de szó se volt róla, sőt! Marjai attól kezdve mindenhova engem vitt magával.

Egy másik alkalommal a dán királyi pár látogatott Magyarországra. Az egyik napon különvonattal vittük őket a Hortobágyra, és a kilenclyukú híd mellett, egy csárdában ebédeltünk. Megtudtuk, hogy a királyné gyűjti a tégi menükártyákat, ezért engedélyt kértem csináltatni. Csodálatos menükártyák voltak, a menüt kolostori betűkkel írták bőrre. Aktatáskában vittem fel a vonatra, ott letettem, és egész úton rohangáltam. Amikor a vonat megállt, a protokollfőnök helyettesével kocsiba ültünk, és mentünk a csárdába. Negyedóra múlva jutott eszembe, hogy a menükártyák a vonaton maradtak.

A protokollfőnök helyettese azt mondta, ezért kinyírnak bennünket. A csárdáig nyugtattam, hogy kitalálok valamit. Az üzletvezetőtől meg is kérdeztem, nincs-e valami A csárda hátsó udvarán találkoztam egy nagy bajuszú, pitykés lajbis, hófehér inges emberrel, aki épp fát vágott. Kérdeztem, tudja-e, hogy jön a királynő, mert neki kellene köszöntenie. Azonnal rávágta, hogy jó. Arra a kérdésemre, tud-e mondásokat, rávágta, hogy persze, volt már ezer esküvőn. Így lett ő a menükártya. Minden fogás előtt bejött, és elregélte, mi következik. Annyira jól sikerült, hogy mindenki megfeledkezett a méregdrága menükártyákról. Ha nem találkozom a karate do-val, valószínűleg kirúgnak minket, ahogy a protokollfőnök helyettese megjósolta. Az, amit Japánban megéltem, óriási változást vitt végbe bennem.

 

Hatalmas utat járt be, akár kényelmesen hátradőlve tölthetné nyugdíjas éveit. Úgy tudom, ez egyáltalán nem szerepel a terveiben.

 

– A legkevésbé sem, de nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy 64 éves vagyok. A köveskáli parasztházat, amiben élek, romos állapotban vettem meg, és a villanyszerelésen kívül mindent saját kezűleg újítottam fel. Harminc évig tartott, mert egyszerre sose volt elég pénzünk. Amikor First Shihan lettem, fogalmam se volt, miből hozom létre a kolostort, hisz akkor már nem jártam kiküldetésbe. Aztán jött egy felkérés Hágából, és abból, amit ott öt év alatt összespóroltunk, megvettük a szomszédos, düledező parasztházat. Nem tudom, meddig tudjuk nyugdíjasként fenntartani, de ha a tanítványok eljönnek hozzám gyakorolni és meditálni, szükségük van egy helyre, ahol megszállhatnak, főzhetnek, tisztálkodhatnak, de még moshatnak is, ha hosszabb időre jönnek. Biztos vagyok benne, hogy a kolostor fenntartása érdekében sikerül valamit kitalálnom.

 

Milyennek képzeli el a Zen-Do jövőjét?

 

– A tanítványaimat arra ösztökélem, hogy ismerkedjenek más harcművészeti ágakkal is, és mind ezt teszik. Hamarosan elindul a Zen-Do Akadémia, ahova nagymestereket hívtam. Sok mindent el akarok ott mondani. Többek közt, hogy elértem azt a kort, amikor azt szeretném, hogy átvegyék a feladataim egy részét. Fujimoto Mesternek két gyermeke van, mindketten híres nagymesterek. Három nagymesterem összefogva el akar menni hozzájuk, hogy tovább tudják vinni azt a kapcsolatot, amit Sadaharu Fujimotóval kiépítettem és 43 éven át megtartottam. Ők még fiatalok, tovább tudják vinni még negyven évig, és akkor megmarad a Shobukai védelmében kiépített Zen-Do. Ez az álmom, és tudom, hogy működni fog, ezek a tanítványok már képesek ezt végrehajtani.

 

Hidassy Tóth Katalin

Utoljára frissítve: 2013-08-17 08:47:24

További híreink
Akkora a jólét, hogy húsvétra már 60 forintért is vehetünk tojást
A megnövekedett kereslet miatt a termelőknek ilyenkor több tyúkot kell tartaniuk, ez veri fel az árakat. Húsvét előtt megint jelentősen drágul a tojás. Jelenleg 35 forint...
2019-03-25 09:29:02, Hírek, Fókuszban Bővebben
Rudas fürdő, női szakasz: Egy budapesti történet 2019-ből
Női nap volt ma a Rudas gőzfürdőjében. Főszabály, hogy kötényben, vagy fürdőruhában lehet használni a medencéket. Mivel ma csak nők voltak, így megengedték a textilmentes...
2019-01-09 16:30:37, Hírek, Fókuszban Bővebben
Idén 27 millió forintot fordít a város tehetséges hallgatók támogatására
A szegedi önkormányzat különféle ösztöndíjakkal segíti a város felsőoktatásában és a középiskoláiban tanuló diákokat. Idén erre a célra 27 millió forintot fordítanak. Eli...
2018-12-12 19:17:35, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Összesen 1,6 milliárd forinttal támogatja a kormány a diaszpóra magyarságát, valamint a Kárpát-medencei magyar...
Bővebben >>