Horthy Miklós lovas zobrát követelték a Szent Gellért térre a szónokok azon a budapesti demonstráción, amelyet a Jobbik szervezett az egykori kormányzó 1919-es budapesti bevonulásának érvfordulóján.

Az egykori esemény hangulatát felidézendő a megemlékezők egy fehér lovat vezettek végig az egykori Horthy Miklós, jelenleg Bartók Béla úton a Kosztolányi Dezső tértől a Szent Gellért térig.

A 250-300 demonstrálót, köztük a Nemzeti Őrsereg és a Új Magyar Gárda egyenruhás, alakzatban vonuló aktivistáit több mint ötven ellentüntető fogadta a Szent Gellért téren.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke a demonstráció kezdetén úgy vélekedett, hogy Horthy Miklós nem csupán mellszobrot, hanem egy egészalakos lovas szobrot érdemelne Budapesten, amelynek a Szent Gellért téren kellene helyet kapnia. Hozzátette: az egykori kormányzó ma is példát példát szolgáltathatna a magyar nemzetnek.

A politikus az első és második bécsi döntéssel kapcsolatban, a trianoni békeszerződés nyomán elcsatolt területek egy részének visszatérésére utalva úgy fogalmazott; „nem mondhatunk le soha elszakított honfitársainkról és területeinkről.”

Ezt követően a demonstrálók a fehér ló felvezetésével, nyomában hat lovassal, rendőri kísérettel végigvonultak a Bartók Béla úton. Út közben az őket kísérő kisteherautón elhelyezett hangszórókból Horthy-nóták, illetve a két világháború között született katonanóták és a kort idéző műdalok szóltak. A demonstrálók nemzeti színű, Árpád-sávos, jobbikos és székely zászlókat lobogtattak, és feltűnt egy lengyel nemzeti lobogó is.

Mészáros István, az Új Magyar Gárda főkapitánya azt hangsúlyozta, hogy a Horthy Miklós által képviselt értékekre, a rendre, igazságra és békességre ma is nagy szükség van, mert veszélyben a nemzet.

A beszédeket a tér másik oldalán gyülekező, az Együtt-PM által szervezett ellentüntetők „nácik haza!”,  illetve „mocskos nácik” bekiabálásokkal és fütyüléssel próbálták megzavarni, s közben a „diktatúrák ideje lejárt” feliratú táblákat emeltek a magasba.

A Jobbik által szervezett megemlékezés záró aktusaként a résztvevők a székely-, az ellentüntetők pedig a magyar himnuszt énekelték.

Így sikerült egyszerre két himnuszt meggyalázni…

Ha a demonstrálók abbahagyják a székely himnuszt, és bekapcsolódnak a magyar eléneklésébe – már csak azért is, mert mást se hangoztatnak, mint magyarságukat –, utána pedig mégis eléneklik a székely himnuszt, akkor elhangzott mindkettő.

Ha az ellentábor csendben végighallgatja a székely himnuszt – mert himnusz –, aztán rázendít a magyarra, megadja a tiszteletet és emlékezteti a demonstrálókat arra, amit ők maguk szoktak hangsúlyozni. No, meg arra, hogy ez itt Magyarország, és a magyart áldja meg az Isten…

Győzött a dac, a vak gyűlölet mindkét fél részéről.

A magyarok nem tartották tiszteletben egy másik nép himnuszát, a magyarkodók pedig úgy döntöttek, egy másik nép himnusza az övék. (A szövegben „Csaba királyfi” nevének említése igazolja a kettős honfoglalást és azt, hogy székely és magyar nagyon hasonló nyelvet beszél ugyan, de nem egy nép.)

Az MTI tudósítói atrocitást nem tapasztaltak, a két tábort a rendőrök távol tartották egymástól.

Az évfordulóról megemlékezést tartottak Magyarok Világszövetsége szervezésében Kenderesen, a kormányzó nyughelyénél is szombat délután.

A 11. Kerületi Hírhatár munkatársa viszont tapasztalt atrocitást, bár nem volt ott a demonstráción. A Facebookra írta Lovas Zoltán felhasználó, hogy Csillag Ádám ismert ellenzéki rendező-operatőrt a villamoson azzal fenyegették, hogy elvágják a torkát, ha forgatni mer, továbbá megfenyegettek egy baloldali fotós lányt, hogy elbánnak vele, ha arcokat és bakancsokat mer fotózni.

Csillag forgatott, a lány fotózott…

Forrás: MTI

Képgalégia--->>>