Hamarosan véget ér a böjti időszak, amely nagypénteken csúcsosodik ki, és feltartóztathatatlanul elér minket a március 21-e utáni első teliholdat követő vasárnap és azt követő hétfő, azaz a húsvét, amely a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe.

Ezt a szép tavaszi ünnepet a negyvennapos böjt előzi meg hamvazószerdával kezdődően,  Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére. A szent megtartóztatás utolsó hetén, a nagyhéten, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulására emlékezünk. A hagyomány szerint, az emberek ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkező Jézus elé szórták. Ennek emlékét őrzi a déli tájakon a pálmás, a hidegebb vidékeken pedig a barkás körmenet. Böjt idején csak hús nélkül készült ételek kerültek az asztalokra, ez alól kivétel csak a hal volt.

A kereszthalál

Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A templomokban ilyenkor passió játékkal,  az iskolákban pedig misztériumjátékokkal emlékeztek. Nagyszombat a tűzszentelés napja volt; A templom előtt vagy mellette raktak egy máglyát és ennek tüzével gyújtották meg a templom óriás - húsvéti gyertyáját A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvizébe, sőt a házban és a földeken is szórtak belőle. Nagyszombathoz kötődik a vízszentelés szokása is. A feltámadási körmenet a leglátványosabb nagyszombati szertartás, és ilyenkor ér véget a böjt is.  A katolikus hagyomány szerint ilyenkor a harangok némák maradnak, hiszen ekkor „Rómába mennek”

A keresztény országokban hasonlóan ,de mégis másképpen ünnepelik a húsvétot.

Ahány ház…

A Vatikánban;   A Vatikánban, a lateráni bazilikában az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papja lábát mossa meg. Szent Péter-dómban pedig megáldják  a szent olajat. Csütörtöktől hallgatnak Róma harangjai, ahogy a világ összes katolikus templomában, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken a  Colosseumnál emlékezteti a pápa a világot Krisztus gyötrelmeire.  Vasárnap pedig tízezrek népesítik be  a római Szent Péter teret, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét, és részesüljenek az urbi et orbi (városnak, világnak szóló) áldásában. 

Szicíliában a kisvárosokban sajátos szokás a honos;  A kisvárosokban a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap pedig a templom előtt megelevenítik a feltámadás történetét. Az előadás csúcspontja az, mikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amint az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat s találkozik újra Krisztussal.

Latin temperamentummal: Spanyolországban  hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: a vidéki és a városi emberek egyaránt flamencót járnak. Aragóniában pedig  a nagypénteki dobolás különös szokása dívik. A Semana Santa Madridban igazi látványosság; az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó szenvedéseire.

Bárány is, torta is: Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket, és szombat estig tartózkodnak a hús fogyasztásától. Vasárnap az ünnepi asztalra kerül  a piros tojás mellé a bárány alakú torta is.

Vízi locsolkodás;  A közismerten katolikus Lengyelországban nagyszombaton a családok felkeresik a templomokat, ahova kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat szentelésre. A vasárnap pedig a mise után a terített asztalnál fogyasztják el reggelire a kosárkák tartalmát. Hétfőn a fiúk örömére megkezdődik a locsolkodás sok-sok vízzel.  

Csendesen Finnországban: Északi nyelvrokonaink csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhát öltenek, tilos a tűzgyújtás, és nem lehet érintkezni sem az ismerősökkel, sem másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad. A gyermekek húsvétkor felnőttek segítségével a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak. Érdekes szokás a húsvéti máglya gyújtása: itt égetik el a karácsonyfákat. A húsvét így a télbúcsúztatás és a tavaszköszöntés ünnepe is.  

Mexikó mozgásban: A kereszténység egyik legerősebb országában,Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santától Pascuáig. Semana Santa azt jelenti: Szent Hét. Ekkor emlékeznek Jézus tragikus életének utolsó napjaira Pascua pedig az a hét, amely húsvétvasárnaptól a következő szombatig tart, akkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikó ilyenkor útra kerekedik, felkeresik a rokonokat, hogy együtt ünnepeljenek. Sok városban passiójátékot rendeznek, ahol a színészek  Krisztus korára emlékeztető ruhákat öltenek

 Fűzérek Kolumbiában; Itt a húsvétot vasárnap, a feltámadás napján ünneplik. Mindenki részt vesz a szentmisén, és a lányok fehér ruhát öltenek.  A tereket, a fákat füzérrel díszítik, és  Jézusról körmenetben emlékeznek meg. Általában kukoricából készült ételekkel, banánlevélbe töltött húsos zöldségekkel,  szószos fogásokkal, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italokkal, „chichával” és „guarrússzal” ünnepelnek.  

Keresztúton - Jeruzsálemben a zarándokok – Jézushoz hasonlóan – keresztet visznek, miközben végigmennek a Via Dolorosán, a fájdalmak útján. A Fülöp-szigeteken, Cutud városában tizenegy férfi pokoli kínokat áll ki, miközben keresztre feszítteti magát nagypénteken. Kéz- és lábfejükön átütött szögeken lógnak órák hosszat a keresztfán a perzselő nap alatt, a vezeklés jegyében. 

 A böjtöt nálunk  is jóízű evés-ivás, közös családi ebédek, és vízzel vagy erősen illatozó kölnivel való locsolkodás zárja. Utóbbi időben divatba jött a kerti tojáskeresés is. A sonka és a piros tojás egy asztalról sem hiányozhat.

Kellemes, szép ünnepeket Kívánunk Minden kedves olvasónknak!

a Hírhatár lapcsoport