Közösségi kertek kialakulása a múlt század hatvanas éveire vezethető vissza, mikor New Yorkban a foghíjas telkeken létrejöttek az első apró mezőgazdasági létesítmények.

Azóta a világ nyugati felében gomba mód szaporodnak az ilyen jellegű közösségi parcellák, s 2012 –től  már Budapesten is működik egy a XIX. kerületben. Most Újbudán is születőben van kettő.  

A tavalyi kispesti kezdeményezés sikerén felbuzdulva több kerület is elindítja közösségi kert programját, köztük Újbuda is. A kerületben elsőként Őrmezőn és Albertfalván alakítanak ki kiskerteket. Örmezőn a lakótelep közepén, egy lepusztult játszótér helyén épül fel a kert, míg Albertfalván a helyi református közösség biztosítja a területet.

A program motorja Rosta Gábor, ki mellékesen válságmenedzser és szívügyének tartja a városi zöld oázisok kialakítását. A kertek kialakítását az önkormányzat biztosítja, mint a terület bekerítése, az egyes parcellák kialakítása, a víz biztosítása, stb., a fenntartás és a termesztés pedig az alakuló közösség dolga lesz, azé a negyven családé, akik kedvet, erőt és kitartást éreznek magukban, hogy 7m²/család területen haszonnövényeket vagy éppen virágot termeljenek. A közösséget az Egyesület indítja el, s egy év után bízza teljesen rá a helyi termelőkre a működést, az irányítást. A városi kertben minden termelhető, ami nem gyom, nem mérgező és nem alkalmasa kábítószer előállítására. Van házirend és ehhez hozzáteheti a közösség a saját extra szabályait is.

A témáról tartott, lakossági fórum keretében, előadást  február 19-én Rosta Gábor, s az eseményen az érdeklődők mellett részt vettek a környék önkormányzati képviselői valamint Újbuda polgármestere, Hoffmann Tamás is. Rosta előadásában végigszaladt a városi kertek történetén, amely során kiderült, hogy ez a majd ötven éves mozgalom igen népszerű a világ fejlettebb felén, csak nálunk jár még gyerekcipőben. New Yorkban például 1900 közösségi kertet tartanak számon. Rosta szerint a kertek 10%-ban szolgálják a termelést, hogy friss zöldség legyen az asztalon, 90 %-ban közösségépítő erejük van, mert egy közösség csak eseményeken keresztül kovácsolódhat össze, és a kertészkedés egy folyamatos eseménysorozatot jelent, kommunikációt, közös örömöket, közösségi programokat a paradicsom, paprika és uborka mellett. Az önkormányzat haszna, hogy egy kert kialakítása jóval olcsóbb, mint a parkosítás, és csak egyszeri költséget jelent, hiszen fenntartását adott lakóközösség végzi.

Az előadást követően jöttek a kérdések, s főleg arra vonatkozóan, hogy miért pont ott lesz, ahol lesz. Sokan valahol távol gondolnák a kialakítást, de erre jött a válasz, hogy a városi kert lényege éppen az, hogy egy adott terület közepén található. Ez a könnyű megközelítés mellett a termények védelmét is jelenti, hisz kies helyen nem őrzi a lakók szeme a kiskertet.

Mint minden lakossági fórumon szó esett a kutyapiszokról, meg általában a piszokról, de a fórum végén megtörténhetett az előzetes regisztráció, s ha lesz elég jelentkező, akkor a városi kertészek még 3-4 alaklommal találkoznak a májusra tervezett kert megnyitóig, hogy közösen lerakják, a jogi szervezeti alapokat a zökkenőmentes működés érdekében ( szy)