Novemberben lett volna 99 éves, hiszen 1912-ben tekintett a királyi bölcsőből a napvilágra teljes nevén Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen, ahogy a közvélemény emlegette Habsburg Ottó.

Az  veretes és igen dicső múltra visszatekintő európai dinasztia nevét viselő kutatóintézet igazgatója - ki személyesen is ismerte- szerint nem csak egy igazi európai demokrata, hanem egy igen bölcs és befogadó, mindenre nyitott ember távozott, a régi európai értékek utolsó hiteles képviselője.

A majd száz esztendő igen sok csavarral és változással teli időszak volt a világ történetében így a Habsburg családéban is. Ottó, ki szőke fürtjeivel még ott állt édesapja mellett, annak koronázásán, kis királyfiból markáns európai személyiséggé vált, ki sosem törekedett politikai hatalomra, s bizonnyal ezért válhatott a kontinens politikai életének évtizedekig fontos szereplőjévé. Talán génjeiben hordta a sokszínű, soknyelvű Európa gondolatát, ezért tudott mindenhez olyan empatikus készséggel viszonyulni, ahogy azóta is kevesen képesek. Akkor is, ha csupán 1961-ben mondott le az osztrák trónról….

Személyiségéről sokat elárul az a történet, miszerint a magyar érettségijén Petőfitől az „Akasszátok fel a királyokat” c. költeményt választotta…

Magyarországon többen kedvelték, mint nem, hiszen sokat tett hazánk Uniós csatlakozásának sikeréért is.

Az utolsó két évig igen aktív életet élt, utazott, tárgyalt, szerepelt. Július 4-én az amerikai függetlenség napján bajorországi otthonában érte utol a halál az utolsó magyar király és osztrák császár fiát. Habsburg Ottót Bécsben temetik el, de úgynevezett szívurnáját a saját kérése szerint Pannonhalmi Apátságban helyezik el.