76 éves korában váratlanul ragadta el a halál a Kossuth díjas építészt, aki a 11. kerület Újbuda díszpolgára is volt. Makovecz a magyar organikus építészet úttörőjeként egy sajátos stílust teremtett z építészetben, amit lehet szeretni, és lehet rajta fanyalogni. Egy bizonyos, bármikor felismerhetőek és egyéni stílusjegyeket viselnek az általa tervezett épületek.
A Budapesti Műszaki Egyetemen folytatott tanulmányokat 1954-59 között és 1977-ig számos állami tervezővállalatnál is dolgozott, miközben a magyar vidéket járva kulturális egyesületeket szervezett és aktív részt vállalt abban is, hogy a kihalásra ítélt településeken faluházakat építsen, ezzel is segítve a falvak megmaradását. Az akkoriban oly népszerű panelprogramot nem tartotta szerencsésnek és emiatt 1977-81 között kiszállt a lakóházépítésekből és a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként tevékenykedett. .
Számos középület és templom tervezésében is részt vett és ezen munkák kapcsán alakult ki egyéni látásmódja. Az országos hírnevet a paksi templom tervezésével szerzett, a tűhöz hasonló csúcsos tetőzetével és különleges kapu kialakításával igazi turisztikai látványosság, akár a siófoki evangélikus templom és a farkasréti temető ravatalozója, amely inspirációját az emberi mellkas adta.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületegyüttesén tíz évig dolgozott. Makovecz nevéhez kötődik a makói Hagymaház és az egri uszoda is.
Nemzetközileg is ismert alkotása az 1992-es sevillai világkiállításra készült magyar pavilon. A héttornyos épület, akár egy mesebeli palota a bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszerével. A földszint üvegpadlója alá nyúló, így gyökérzetével együtt megmutatkozó tölgyfa, olyan, mint az a népmesékből is ismert élet fája. Ez az alkotás, amely még Nándorfehérvárra és Kolumbuszra is utalt itthon is meghozta számára az elismerést: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal .
Makovecz Imre száznál is több eltérő rendeltetésű jellegzetes épületet hagyott ránk. .Ő a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, éppen ezért alkotásai belesimulnak környezetükbe. Természetesen ezekhez illő környezetbarát anyagokat használt. Azt vallotta: Az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá.
1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémián tanított, 1992-ben pedig az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán is.
Számos kitüntetés tulajdonosa volt: 1969-ben a, az Ybl-díj, 1990-ben Kossuth-díj, 1996-ban Magyar Örökség Díj, 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban pedig a Prima Primissima díjat. 2008-ban Teleki Pál-érdemérmet kapott, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal tüntették ki. 2010-ben Zala megye, 2011 Budapest díszpolgára lett. 2011. szeptember 10-én még átvette a Szent István-díjat az esztergomi Vármúzeum Korona-termében.
Makovecz Imre több évtizeden át volt a 11 kerület, Újbuda lakója. 2010-ben kapta meg a Kerület Napján Újbuda díszpolgára címet
