Ha nem is a sűrűjében, de már palócföldön található Acsa, a két kastélyéról is ismert település. A Cserhát lábánál elterülő községben jó néhány éve a nyár egy napja a közös vigasság, és a környék jellegzetes étele, a ganca ünnepe.
A jó palócok mellett élnek itt tót atyafiak is Acsán és a környékbeli településeken egyaránt, s a fesztivál tanulsága szerint egymással békés szomszédságban. Ebben az évben majdnem elmaradt a Ganca Fesztivál, de az utolsó pillanatban minden összeállt, és augusztus 13. napján a gancáé volt a főszerep. Gancát készítettek egyéb finomságok mellett a környék asszonyai. Gancát, vagy gánicát, ami elsősorban a múlt század kedvelt, olcsó étele volt. Készítése egyszerű: durvára őrölt kukorica- vagy árpalisztet vagy daráslisztet kevernek össze tört főtt burgonyával.Ezt a masszát kanállal szaggatva a sült , pirított hagymára szedik, majd a galuskák tetejét is megszórják hagymával, és így átsütik. Tetejére túró és tejföl is kerül. Na az így készült gancák mérkőztek Acsán, de közben hagyományőrző együttesek és szólisták szórakoztatták a szép számmal egybegyűlt nagyérdeműt zenével, tánccal. A kicsiket kézműves foglalkozások és lósimogatás várta. A nagyok pedig kedvükre falatozhatták magukat a gánicából és egyéb házi finomságokból.
A kultúra iránt érdeklődők pedig megnézhették a lepusztultságában is impozáns kastélyt kívülről, belülről egyaránt.
Acsa neve egyesek szerint az ótörök „aca” szóból ered, melynek jelentése rokon, atya. A megsárgult papírok tanulsága szerint már 1344-ben Berend fia, Márton tulajdonában volt a falu, amely aztán az évszázadok során számos új tulajdonos kezébe került. Így birtokolták a Garák és Corvin János is, de leghosszabb ideig a Prónay család neve szerepel a birtokleveleken. Ők jegyezték a két acsai kastélyt is, amelyek közül az egyiket Prónayként, a másikat Prónay- Patay kastélyként tartja számon a köznyelv. A nagyközség főutcája melletti magaslaton, többhektáros egykori díszparkban áll a Prónay-kastély és néhány melléképülete. A barokk stílusú kastélyt 1735-40 között építtette Prónay I. Gábor. Az egyemeletes téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős főépület sarkait erőteljes kiugrású, manzárdtetős tornyok díszítik. Az emeleti nagyteremben stukkódíszítés található. Az egyik emeletes melléképületben istálló volt, a másikat képesháznak nevezték. Az 1940-es években felújított épület együttest a II. világháború frontjai erősen megtépázták és kiürítették. A kastély előtti tereplépcső falát díszkút ékesítette hajdanán, merthogy manapság az egykori Prónay rezidencia a lassú pusztulás útjára lépvén gondos befektetőkben bízva reményli túlélését… A másik kastélyt Prónay Dezső 1910-ben építtette lánya számára a Ságivölgyi-majorban, mely később az Acsaújlak nevet kapta. Az emeletes, kiugró saroktornyos kastélyt romantikus homlokzati elemekkel díszítették. Itt nyílt meg az 1980-as években az egyik legelső kastélyszálló Magyarországon. Miután a szálloda bezárt, az épület magántulajdonba került.
Talán a kastélyok sorsa is megoldódik ott, ahol békében élnek a tót atyafiak és a jó palócok.
A fesztiválról képek a Galériában
