Most lesz négy alkalommal az idén harminc éves és legendás Markos Nádas a RAM Colosseumban. Négyszer, mert a tervezett kettő helyett az óriási érdeklődés miatt meghirdettek még két pótelőadást is. Jellemzően a jegyek az első előadásra minden reklám nélkül elkeltek. Mi akkor találkoztunk, mikor még nem lehetett biztosat tudni arról, mi is lesz a Mikroszkóppal és Nádas György művészeti tanácsadóval. Azóta már kiderült…

Hírhatár: Tudom, hogy nagy feladatok előtt áll és nagy várakozással tekint a jövőbe, de csak közeleg a karácsony és ünnep, akkor is lesz. Talán az idei bizonytalan helyett meséljen arról, hogy milyenek is voltak a gyerekkora karácsonyai?

Nádas György: Mostanában sokan emlékeznek úgy, hogy az átkosban szegény és szomorú volt az ünnep. Nekem szuper karácsonyaim voltak. Mint szüleim egyszem és elkényeztetett gyereke rengeteg ajándékot kaptam és mindig nagyon vártam ezt a meghitt ünnepet. Kicsiként még rajzoltam a szüleimnek ajándékot, igen rosszul, pedig apám első szakmája grafikus volt. Sajnos az ő kézügyességéből nem sokat örököltem. Tartott ez az aranykor egészen addig, míg, mint elkanászodott tinédzsert be nem írattak az esztergomi Ferencesekhez. Attól kezdve még nagyobb jelentőséggel bírt az ünnep, hisz ilyenkor a szigorú falakon kívül tölthettem néhány napot és még jobban értékeltem az otthoni fesztelen létet.

HH: Utólag hogyan emlékszik vissza erre a négy esztendőre?

N.Gy Utólag persze nagyon hálás vagyok szüleimnek ezért a döntésért, hisz az itt töltött évek alatt olyan útravalót kaptam, amiből egész életemben építkezni tudok. Tudom, hogy ellökhetnek, de azt is, hogy nem maradhatok a földön, fel kell állni és tovább kell menni. Az ottani szigor után a katonaság számomra szanatóriumnak tűnt. Persze akkor nem volt olyan egyszerű az ottlét. Első héten meg is szöktem, de aztán soha többet, de akárhányszor felszálltam az Engels téren az esztergomi járatra és másfél óra után megláttam az iskola épületét, hát nem öntött el soha a boldogság érzése.

H.H. Visszatérve az ünnepre. Karácsonykor volt otthon egyfajta koreográfia?

N.Gy : Ahhoz képest, hogy többnyire úgy éltünk mintha egy olasz neorealista filmből léptünk volna ki, hangosan, zajosan, de nagy derűvel,és élhető módón, a karácsony szinte mindig ugyanúgy zajlott. Megszólalt a Mennyből az angyal Maros Rudolf zenei átiratában, miközben a sötétben felszikrázott a csillagszóró, és az áhítat után megrohamoztuk a fa környékét, és megkezdődött az ajándékbontás. Konkrét ételsorokra nem emlékszem, de pulykát mindig ettünk és anyám töltött tojása ( recept ITT)  is feledhetetlenné tette az estét. Másnap pedig elindultunk egyik, majd a másik nagyihoz és a többi rokonhoz és folytatódott a nagy kajálás.

HH. A fiatal felnőtt években is megmaradt a hagyomány?

N.GY:Apámék addigra már különváltak, szerencsére békében és barátságban, de ugye ez már számomra nem volt az a karácsony. Az esztergomi évek azért annyira nem törtek meg, hogy vállalkozó kedvemet visszaszorítsák. Így a sikertelen színművészetis vizsga után a Nemzeti Studiósa lettem, majd mikor innen is eltanácsoltak mozigépész vizsgát téve a Tanács Mozi üzemvezetőjeként is dolgoztam. Idővel közelebb kerültem a humor műfajához, amikor is az 1982-es Humorfesztivál végleg összekötött ezzel a vicces, de korántsem egyszerű műfajjal. Időközben apa is lettem és igyekeztem gyermekeim számára olyan emlékezetessé tenni ezt az ünnepet, mint amilyet én kaptam a szüleimtől. Több feleség és több gyerek esetén ez gyakran komoly szervezést is igényelt.

H.H. És mostanában, így az ötven felé milyenek a karácsonyok és az ünnepre való készülődés?

N.Gy: Barátnőmmel, aki távol lakik, igyekszünk meghitté tenni továbbra is ezt az ünnepet. Egyik évben nála, másik évben nálam karácsonyozunk. Másnap pedig találkozom a gyerekeimmel édesanyámmal is. Midig elhatározom, hogy feldíszítem a házat is füzérekkel, miegymással, de idén is csak egy apró asztali dísz jött össze…de karácsonykor én főzök. Mivel ne

m vagyunk halasok egy jó kis marhafartő levest készítek. Ezt követik a kacsacombok, amiket lassú tűzön konfitálok , majd ropogóra sütök. Hozzá köretként almába töltött szerencsendiós krumplipüré ( recept ITT) kerül az ünnepi asztalra. A beiglit jó helyen veszem és a legfontosabb az, hogy együtt vagyunk.

H.H. És tervek a jövőre?

Időközben a Thália Mikroszkóp összevont vezetése által tartott sajtótájékoztatón az derült ki, hogy a teltházas előadások ellenére sem tartanak igényt a mikroszkóp jelenlegi vezetésére, így Nádas György újfent gyakorolhatja a ferenceseknél megszerzett akaraterő próbát. A Mikroszkóp honlapján utolsó blog bejegyzése így szól: Pedofil, és bigámista is...  Sajnálom! Hajónapló utolsó bejegyzés: ... --- ... ...---... ...---...  Félreértések elkerülése végett ez csupán egy régi kabaréjelenet kiragadott részlete…( szolcsánszky- képek Az örület határából)