Vajon mindannyian tudjuk, mit kell tennünk, amikor egy vak embert segítenék át a zebrán, vagy egy hallássérülttel szeretnénk megértetni magunkat? A válasz nem olyan evidens, mint azt elsőre gondoljuk. A Nem adom fel Alapítvány éppen azért indított érzékenyítő tréninget vállalatok és önkormányzatok számára, hogy az épek és sérültek társadalma jobban megismerje egymást.
– Sokan nem mernek hozzánk odajönni, vagy mernek, de nem tudják, hogyan – magyarázta a két „világ” közti problémák egyikét Papp Szabolcs, a Nem adom fel Alapítvány szóvivője az Újbuda Polgármesteri Hivatalában tartott érzékenyítő tréningen. – A program segít megismerni és megérteni a fogyatékos emberek világát, mindennapi gondjaikat, kihívásaikat, speciális élethelyzetükből adódó nehézségeket. A képzés alatt a résztvevők olyan tapasztalattal gazdagodnak, amelyet nemcsak munkájukban, hanem az élet számos terültén, így a saját akadályaikkal való küzdelmeik során is alkalmazni tudnak.
A három órás tréningen tizenkét ember hat állomáson megy végig. Van mozgás-, látás-, hallás-, halmozottan-, illetve értelmi sérült megálló, de a képzésen résztvevő fogyatékos gyereket nevelő szülővel is lehet beszélgetni. Az esemény egyik legtanulságosabb része, amikor a résztvevők az egyes fogyatékosságokat saját magukon próbálják ki. A tapasztalati szakértők, azaz a tréninget tartó sérültek szerint a közvetlen és személyes hangvételű találkozásokkal néhány óra alatt elérik, hogy az egészséges emberek egy más, érzékenyebb szemüvegen keresztül lássák a világot és a fogyatékkal élőket.
A XI. kerületi politikusok közül Simicskó István országgyűlési képviselő, sportállamtitkár vett részt a tréningen, aki nagyon hálás volt, hogy megismerhette sérült fiatalokat. Elmondta, a próbák után az ember a saját bőrén érzi, milyen érzés fogyatékkal élni, s ez egészen új megvilágításba helyezi a témát. Az államtitkár szerinte egy társadalmat az is minősít, hogyan bánik a sérült emberekkel.
A Nem adom fel alapítvány szóvivője szerint nemcsak a másik embertől kell várni a toleranciát, hanem sérülteknek is tenniük kell az elfogadásukért.
– Ha én megtanulok együtt élni ezzel az élethelyzettel, könnyebben tudok nyitni a társadalom felé. Amit kifelé kommunikálok, azt kapom vissza – fejtette ki Papp Szabolcs.
Forrás: ujbuda.hu