Ha egy település élén a rendszerváltás óta ugyanaz áll, az nem lehet véletlen. Wittinghoff Tamás, Budaörs ex-SZDSZ-es polgármestere, úgy nyert 2010-ben is függetlenként, hogy a mögötte álló egyesületet a választás előtt pár hónappal jegyezték be.

A liberális politikus szerint Bajnai Gordon nagy hibát követett el azzal, hogy tavaly október 23-i beszéde után nem kezdett azonnal megegyezések sorozatába.

– A választókra pozitívan hatott volna, ha hetente újabb és újabb megegyezést jelentenek be, és csak akkor kezdenek el kialakítani egy közös programot, amikor már megegyezett a teljes demokratikus ellenzék. Az emberek nem több száz oldalas programokat akarnak olvasgatni, hanem azt szeretnék látni, hogy a különféle pártok képviselői közös nevezőre jutottak.

– Gyurcsány Ferencet is el tudja képzelni abban a színes parlamentben?

– Természetesen. Ha csak a realitásokat nézem: a közvélemény-kutatások szerint a Demokratikus Koalíciónak száz-százötvenezer szavazója van. Az ellenzék ezt nem veszítheti el csak azért, mert mondjuk Juhász Péternek, vagy bárki másnak nem tetszik a DK elnöke.

A jelenlegi rezsim csak teljes körű összefogással váltható le.

Wittinghoff Tamás szavait érdemes végiggondolni. Ha másért nem, azért mindenképpen, mert a rendszerváltás óta, vagyis huszonhárom éve áll töretlenül Budaörs élén. Az, hogy a település lakói rendre rá szavaztak, önmagáért beszél.

– Pest megye összes akkori településéhez hasonlóan Budaörs is fejletlen, alvó település volt – emlékezett a polgármester. – A kezdet nagyon nehéz volt. 800 milliós költségvetés mellett 300 millió adósságot vettünk át. Az adottságokat láttuk, tudtuk, mit akarunk, csak azt nem, hogyan jutunk el odáig. Az alapgondolat az autópályára épült, és arra, hogy a főváros nyugati kapujában vagyunk. Adódtak viták abból, szabad-e kereskedelmi létesítményeket építeni az autópálya mellé? Visszakérdeztem: mennyivel jobb, ha nincs ott semmi, csak az üres területek, az áthaladó forgalom és a zaj? Vitatott volt az is, lehet-e egy térségben több bevásárlóközpont. Erre az volt a válaszom; nem biztos, hogy a politikának kell piaci kérdésekben dönteni, a piac majd szabályozza önmagát. Az áttörést az jelentette, amikor az Auchan megvett egy területet, és többmilliárdos beruházást hajtott végre. Mi eközben csökkentettük az iparűzési adót, és az infrastruktúrában is igyekeztünk megteremteni a feltételeket.

Bár az eredmény végül felülmúlta Budaörs legmerészebb álmait, semmi nem ment egyszerűen. Volt „multiellenesség”, egyes civil szervezetek azt vizionálták, hogy lezuhannak az ingatlanárak, tönkremennek a kis- és középvállalkozók, vagyis Budaörs élhetetlen településsé válik. Ehhez képest abban az időszakban tízszeresére emelkedtek az ingatlanárak, a kis- és középvállalkozásokra pedig megnőtt az igény. Gazdasági téren Budaörs az ország élvonalába került, és bár érintette a válság, a mai napig ott van. A sokat szidott multiknak köszönhetően már nem a budaörsiek járnak dolgozni a fővárosba, hanem a budapestiek Budaörsre, a település lakossága pedig 14 ezerről 30 ezerre emelkedett, és a munkanélküliség hosszú ideje egyszámjegyű.

– Az itt élők számára világossá vált: ez volt az út. Ebből tudtunk iskolákat, óvodákat építeni és magas színvonalon fenntartani. A fejlődés meglátszik Budaörs egészségügyén, szociális ellátottságán, de még a közparkokon is. Ez is azt bizonyítja, hogy mindennek az alapja a gazdaság: ahhoz, hogy szolgáltatások legyenek, meg kell teremteni a forrásokat.

– Szerte az országban az egészségügy gondjairól beszélnek. Kivétel Budaörs… Fontos dolog egy település életében, mégis mellékesen említette.

– A Budaörsi Egészségügyi Központot egy lerobbant SZTK-épületből hoztuk létre. Mára ez egy olyan szolgáltató központ, ahol egynapi sebészeti részleg működik, és ha az OEP-finanszírozás megengedné, több ellátást tudna biztosítani. Ez sem ördöngösség: az intézmény magánosítva működik. Amikor Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, bebizonyosodott, hogy a magyar egészségügyben a magán alapon működő ellátást nem lehet létrehozni, akkor kérdeztem magamtól, vajon hol él ez az ember? Persze, ha úgy privatizálnak, hogy mindenki kilop mindent, elképzelhető, hogy nem működik. Nekünk szerencsénk volt, a szolgáltatóink nem bérbeadni akarták az intézményt, hanem az egészségügy a hivatásuk. Immár az a gond, hogy túl sok a jó szolgáltatás, ami miatt más településekről is idejönnek, ami természetesen – a várakozási idő növekedése miatt - nem tetszik a budaörsieknek. Erre is kell megoldást találnunk…

– Az egészséges életmódhoz tartozik a sport. Milyen fejlesztéseket hajtott végre ezen a területen az önkormányzat azon kívül, hogy kerékpárutakat épített?

– Érddel közösen rendezzük idén az ifjúsági kézilabda világbajnokságot, de ez csak egy a sok nívós rendezvény közül. Megépült az uszoda-sportcsarnok komplexum, felújítottuk az iskolák sportudvarait. Amennyiben nyerünk a pályázaton, felújítunk néhány sportpályát is. Valóban, igyekszünk a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy az itt élőket az egészséges életmód irányába tereljük.

– Ha már említette az iskolai sportpályák felújítását: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ milyen hatással van Budaörs iskoláira?

– Egy szóban összefoglalva drámai, de nem akarom ennyivel elintézni. Célunk az volt, hogy bár létrejött egy nagyon rossz struktúra, próbáljuk meg úgy segíteni a működést, hogy a gyerekek és a szülők semmit ne érezzenek meg. Ez azt jelenti, hogy létrehoztunk egy pályázati rendszert azzal a céllal, hogy meg tudjuk őrizni a pedagógusok jövedelmének színvonalát, az iskolák technikai személyzete önkormányzati alkalmazott lett, és a működtetésre is rengeteget fordítunk.

– Egyházi iskola van Budaörsön?

– Van, természetesen önkormányzati segítséggel. Maga az épület se lenne önkormányzati támogatás nélkül, és a működést is támogatjuk. Szerintem az az egészséges, hogy ha valaki felekezeti oktatást igényel, megkaphassa, egyébként pedig az állam hagyja békén az állami intézményeket, és ne erőltessen semmiféle ideológiát az iskolákra. Sok szülő például elbizonytalanodott, hogy hit- és erkölcstan címen mit jelöljön be.

Az oktatás színvonalának emelésén kívül az önkormányzat természetesen figyel a település kulturális életére is. Egy időben például a hétvégenként zárva tartó városházán tartottak kulturális rendezvényeket. Ez mára, a források csökkenése miatt, sajnos ritkább lett, de maradtak fesztiválok és egyéb rendezvények.

– Budaörsön hat kisebbségi önkormányzat működik. Az előbbiekből arra lehet következtetni, hogy velük is kiváló az együttműködés.

– A település '46-'47-ig majdnem tisztán német ajkú volt, de a kitelepítés során elűzték őket. A sváb lakosság a rendszerváltáskor mintegy öt százalékos volt, de ők nagyon ragaszkodnak a hagyományaikhoz. Csakúgy, mint a többi kisebbségi önkormányzat, ők is jelentős anyagi támogatásban részesülnek, hisz az, amit az állam ad, közel se elég a működéshez. Egyébként sajnos már csak öt kisebbségi önkormányzatunk van. Hosszú ideig működött a cigány kisebbségi önkormányzat, de a munkájuk miatt azok, akik csinálták, ebben a ciklusban már nem tudták vállalni. Sajnálom, mert úgy vélem, a cigány lakosság problémáit legjobban ők maguk tudják megoldani, és a budaörsiek bárkinek jó példát mutattak. Létrehoztak egy tanodát, amit máig működtetnek. Ez egy felzárkóztató iskola azoknak a gyerekeknek, akik akár szociális, akár más gondok miatt segítségre szorulnak.

A tanoda deszegregált intézmény, ahova nemcsak cigány gyerekek járhatnak. Segít lebontani az előítéleteket, hisz naponta találkoznak különféle származású gyerekek, akiknek szülei is barátságot kötnek. A polgármester a tanodát amellett, hogy a gyerekeknek segítenek a tanulásban, a szocializációs tér miatt is nagyon fontosnak tartja.

Wittinghoff Tamás az SZDSZ-ben politizált, 2010-ben már független jelöltként nyert választást. Liberális nézetei nem változtak, pártja úgymond „kilépett belőle”.

– Az emberek megmaradtak, a szervezet eltűnt, ami szerintem a mai közélet hatalmas problémája. A helyi közéletben is megmaradtak a hozzám hasonlóan gondolkodó emberek, együtt hoztuk létre a Budaörs Fejlődéséért Egyesületet, amelybe nem feltétlenül a volt SZDSZ-esek léptek be, hanem olyanok, akik úgy ítélték meg, hogy amit itt az elmúlt két évtizedben tettünk, számukra pozitív. Az egyesületet csak két-három hónappal a választás előtt jegyezték be jogerősen, s még így is sikerült annyit elérnünk, hogy a testületben majdnem többségbe kerültünk. Ezt egyfelől személyes bizalomnak értékelem, másfelől fontos figyelmeztetésnek is. Itt is tükröződik, hogy a politikai szervezetek iránt csökkent a bizalom, de egyes személyeket tudnak támogatni.

A jövőt illetően a polgármesternek ambivalens érzései vannak. Sokan keresik, próbálják nagyobb politikai szerepvállalásra rábeszélni, de nem látja, ki tud-e alakulni olyan együttműködés, ami nem az egyes önjelölt egyének és szervezetek politikai szerepvállalásáról szól, hanem valóban a magyar jogállamiság helyreállítása az elsődleges. A közvélemény-kutatási adatok alapján úgy látja, az orbáni rendszer megbukott, csak nincs, aki leváltsa. Ez viszont az ellenzéki szervezetek közös felelőssége. Egymás kiszorítgatása helyett már régen létre kellett volna jönnie a teljes körű együttműködésnek…

Hidassy Tóth Katalin

Forrás: Hírhatár online