Nevezetességek

A kerület 2005-ben ünnepelte önállóvá válásának 75. évfordulóját, ekkor vette fel az Újbuda nevet.  Újbuda a budai félteke déli részén terül el, amit északkeltei irányban a Duna mellett az   ötödik és kilencedik kerületek határolnak. Délkeletről a Duna meg XXI., délebbre pedig a XII. határolja. Nyugati szomszédja Budaörs, Északon a II. és az I. kerülettel határos.

Városrészeinek neve - Gellért-hegy, Lágymányos, Albertfalva, Kelenföld, Gazdagrét, Kelenvölgy, Őrmező - Őrsöd, Sas-hegy, Sasad – de itt található a Rupp-hegy, Kamaraerdő, Kőérberek, Madár-hegy többek között. Ezen a  33,49 km²-en , számos nevezetes hely is található, amelyek nem csupán Újbuda értékei, de az egész főváros fontos öröksége is.

A Gellért hegy

A Gellért-hegy nemcsak Újbuda hanem egész Budapest fontos szimbóluma 140 m magasra emelkedik a Duna vízszintje fölé, s mintegy 235 m magasságban található a tengerszint felett.

A hegy valójában egy dolomit rög, amely a Dunába „ bukik, majd a pesti síkság alatt folyta- tódik. Ezen törésvonal mentén  bújnak meg a gyógyhatású hőforrások, mint  Árpád-, Mátyás-, Rákóczi-, Attila-, Juventus, amelyekre az évszázadok során a gyógyfürdők rátelepültek ( Gellért, rác és Rudas) Talán ma már hihetetlennek tűnik , de a Gellért hegyet régen kőfejtették, majd a szőlő és gyümölcsfák is benépesítették és a városrendezés során is erősen megfaragták. Mára ligetek és füves terek váltakoznak rajta, amik között sétautakon közelíthetjük meg a játszótereket  és pihenőparkokat.

Gellért püspök és az előtti történetek

Bizonyára mindenki előtt ismert, hogy a hegy a taragikusan elhunyt hittérítő, bencés, majd csanádi püspök   tiszteletére kapta a Gellért nevet. A püspök szobra 1904 óta a Duna part felöli oldalon magasodik az Erzsébet híd felöl, amely Jankovits Gyula szobrászművész alkotása.   Ahogy ott áll a hegy oldalán olyan, mint ő  fogadná a Pestről Budára látogatókat. Azt már valószínűleg kevesebben tudják, hogy már antik világban is volt neve a hegynek.. úgy hívták  mons Teutanus . A fennmaradt írásos emlékek szerint eleinte  Pesti-hegy és Ördöghegy néven is említették.  Szent Gellért néven először a Margit legendákban szerepel.  

A Citadella és a Szabadság szobor

A Citadella egy évvel a 48-49’-es szabadságharc leverése után épült az Uránia csillagvizsgáló helyére. A Citadella magaslati erődítménynek épült, amivel a bécsi udvar az erejét fitogtatta és egy igen fontos stratégiai ponton demonstrálta hatalmát a legyőzöttek felett.  Az nagyszabású építkezést Zitterbarth Mátyás és Kasselik Ferenc építőmesterek irányították. Ezzel a nagyberuházással végéérvényesen eltüntek a hegy oldaláról a szőlőskertek és gyümölcsösök is. A katonák 1854-ben költözhettek az erődbe, ami rögtön 60 ágyút is kapott, melyeket szerencsére sosem használtak.

A Kiegyezés után, 1967-ben az erőd elvesztette katonai jellegét. Már a XIX, században is sürgették lebontását… Az első és második világháborúban katonai célok szolgálatában állt, majd  a háborút követően egy ideig  hajléktalanok és szegény családok lakhelyeként szolgált. Manapság, idegenforgalmi látványosságként és turista központként szolgálja a várost, ahol szálloda, étterem, kertvendéglő is működik. Innen csodálatos a kilátás és augusztus 20-án többnyire innen indulnak az alkotmánynapi rakéták. 

A Szabadság szobor

Kisfaludy-Stróbl Zsigmond 14 méter magas bronzszobra, a nő a pálmaággal1947 óta magasodik a város felé, és  egy 40 m magas mészkőtalapzatról hirdeti a szabadságot.

A Budai Arborétum a Gellért-hegyen

A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli oldalán terül el, a Villányi út felöli irányból közelíthető meg.. Az arborétum gondozását  jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara végzi. Az arborétum telepítését  1893-ban indították el , melyet kezdeti telepítések tervezője és vezetője a német származású kertész-dendrológus, Räde Károly volt. Akkoriban 1000 féle fa, cserje, és 90 évelő faj lett kapott helyet a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetet körülvevő háromhektárnyi területen. Az 1920-as évek végén újabb területekkel és növényanyaggal bővült az arborétum, amiben aztán a II. világháború súlyos sebeket ejtett. . Nádasi Mihály vezetésével 1949-ben megindultak a háború utáni felújítási munkálatok, és azóta folymatos bővítésekkel és fejlesztésekkel védik és gazdagítják a botanikus kertet.  Van sziklakert, jól megférnek itt egymás mellett a haszonnövények és dísznövények és a biokertészeti  telepítések egyaránt. Az arborétum - jelenlegi területe 6,5 ha, ahol a diákok testközelből ismerhetnek meg őshonos és egzotikus növényeket egyaránt. A világörökséghez tartozó hegyet 1997. január 8-án természetvédelmi területté nyilvánította az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. A világörökség és a védettség remélhetőleg megóvja unokáinknak is a hegy történeti és természeti értékeit. 

A Víztározó

A Gellért hegyen található a Gruber József víztározó, amely fővárosunk legnagyobb víztározó medencéje. A tározó 1904-ben épült majd 1974-80 között bővítéseken esett át, hogy elnyerje mai méreteit. A két , egyenként 40000 köbméter tároló kapacitású medence alakja a zongorára hasonlít. Ez a forma biztosítja a folyamatos vízáramlást és ezzel a megfelelő minőséget is. Alkalmanként csoportosan látogatható is civilek számára is.

A  Sziklatemplom

A Gellérthegy oldalában található az ugyancsak hányatott múltú Sziklatemplom, amely szintén a mártírhalált halt szerzetes nevét viseli, és amelyet Lux Kálmán tervei szerint 1931-ben Weichinger Károly fejezett be. Három évvel később a nemzeti szentély kiegészült egy neoromán stílusú kolostorral is.  A különleges építmény az eltelt 80 év alatt számtalan néven lett nevezve. Íme néhány az elnevezések közül:, , Gellérthegyi sziklakápolna, Iván-barlang, Lourdes-i Barlang, Lourdesi kápolna, Pest, Szentiván-barlang, Szent Iván-barlang, Sziklakápolna, Barlangkápolna, Gellérthegyi-barlang

A templom két részből áll: A felső, ősi barlangból -Szent Iván-barlang, majd a későbbiekben Lourdes-i Barlang-  és ehhez csatlakozik az alsó, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszer. A hőmérséklet télen-nyáron 21°C. A templomot és a kolostort a 150 évre felfüggesztett, és újra hazatalált pálosok működtették egészen 1950-ig, mikor is a hatalom eltörölte a szerzetesrendeket. 1951. húsvétjának hétfőjén az ÁVH betört a sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálos szerzeteseket, akiket teherautókra rakták és elszállították. Többeket kivégeztek, még mások hamis vádak alapján börtönbe kerültek. A sziklatemplom elpusztult a sziklaoromra helyezett fakereszttel együtt.  

Az 1960-as évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki. A Magyar Pálos Rend 1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitotta, a Sikota Győző tervei alapján készült gránit oltárt maga a pápai nuncius áldotta meg. A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. Új kereszt is készült Pomsár András  tervei alapján. Az építőmesterek e kereszt utolsó darabját pontosan azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel korábban ideológiai okokból lerombolták. 2008-ban  a Pálos Rend pápai jóváhagyásának 700. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros ünnepélyesen átadta a Gellért-hegyi sziklatemplom használati jogát  a pálos rendnek. A sziklatemplom előtti téren pedig Szent István király szobra áll.

A híres gyógyfürdők: A RÁC, a RUDAS és a GELLÉRT

 A Duna mentén elhelyezkedő három kerületi hévizi fürdő már a török korban kiépült. A korabeli útleírások Budáról szóló fejezetei szinte mindig foglalkozik ezek hasznosságával..

A Rácfürdő  elődje volt a - törökök által épített- Kücsük Ilidzsé (kis fürdő), melyet a 19. században átépítettek, 1935 óta a főváros tulajdonába tartozik.  A fürdőt sokáig csak ideiglenes felújítások tartották életben , míg a 2000-es évek kezdetén megkezdődött egy hangos botrányokkal tarkított hatalmas bővítés és felújítás, aminek a tervek szerint 2011-ben lesz vége. 

A Rác gyógyfürdő a Rácz Hotel & Thermal Spa komplexum részeként működik majd a továbbiakban, ahol a jeles múlt és a korszerű jövő illetve jelen igényeit maximálisan kielégítő harmóniában állnak az egyes szolgáltatások a vendégek rendelkezésére.  Itt együtt élvezhetjük a termál és a modern spa nyújtotta élvezeteket. s. A fürdőben 13 medence, 21 kezelő, szaunák számtalan fajtája, pihenők, napozók és VIP helyiségek fogadják a pihenni , feltöltődni vágyókat.

Szinte a történelemben lépkedhetünk papucsban és fürdőruhában Ilyen szép fantázia nevek várnak: Török fürdő, Ybl fürdő és tusolócsarnok Flóra fürdő mely utóbbi az ókori római fürdők stílusára hajaz. Ezen fürdőrész a komplexum elkülönített VIP részlegeként szolgál. A Modern Day Spa  közvetlenül a történelmi részhez szorosan kapcsolódó szekció,  a fürdő legújabb, modern területe, ahol szaunák, pihenőterek és 20 kezelős Day Spa-t áll a vendégek rendelkezésére.

A Rudas-fürdő. Az ős Rudas megépítése   Szokoli Musztafa nevéhez fűződik.  A rudas elnevezés egyébként a szláv eredetű rudá = érc, ásvány ( lásd : Rudabánya)  szóra vezethető vissza. A II. világháború után az épületet helyreállították  A  mai fürdő központja is a törökfürdő. A kupola átmérője 10 méter, amelynek nyolc oszlop ad biztos tartást. Ez alatt található nyolcszögletű medence A termál részleget 1936-tól  kizárólag férfiak látogathatták. A felújítást követően ,2005-től  keddenként , a társas napokon a hölgyek is bebocsátást nyernek. Az uszoda1896-ban épült, amely gyógyuszoda jelleggel és szaunával üzemel.

 
Az ivócsarnokban lehetőség van  a Hungária, az Attila és a Juventus források vizének ivókúra jellegű fogyasztására. 

A Gellért Hotel és Gyógyfürdő

A Gellért- tér területén ma már ott látjuk a Gellért-kutat, de egykor ez a terület egyáltalán nem volt beépítve, a mocsaras részt a lovak fürdetésére használták. Az első forrásfoglalatokat a Gellértforrás számára is a törökök készítették. A Gellért vize sok betegség gyógyítására alkalmas, leginkább reumás betegeknek ajánlott.

1918-től fogad vendégeket az impozáns épületegyüttes. A szecessziós stílusban készült épület, máig nem ment ki a divatból. Egyedül állóan jó fekvése és a megunhatatlan, homlokzatán faragott kővel burkolt épület a mai napig igen felkapott idegenforgalmi látványosság..  A épület központja a kupolával fedett négyzetes csarnok. A négyemeletes szállodában a lakosztályokat  már a XX. század elején termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el. Az impozáns nagycsarnokból nyíltak a társasfürdők,külön a hölgyeknek és az uraknak. Volt itt már akkor iszapkezelés,  kádfürdő és gyógyfürdő szolgáltatás egyaránt.  1927-ben  készült el a hullámfürdő, majd ’34-ben pedig  a pezsgőfürdő-részleg is A háború után is kis megtorpanásokkal ,de folyamatosan rendben tartották és fejlesztették ezt az egyedülálló gyógy és vízi-élmény centrumot.

Tabán- régen volt legenda

Tabánnak nevezik a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődött völgyet, de „történelmileg” ide tartozik a Gellérthegy északi lejtője és annak utcái, a Víziváros és a Krisztina város és a nap-hegy déli része, sőt Lágymányos is. A mai köznyelv leginkább a  három hegy közé ékelődött ma már szinte csupa zöld területet tekinti Tabánnak.  Nem mindig volt ez így. Az évszázadok során mindig volt itt valamiféle lakott település, ahol a XVIII: századra zegzúgos utcákkal és apró házakkal tűzdelt település lett, ahol a lakók zömében szőlőműveléssel foglalkoztak, de számos iparos és kereskedő is élt a kialakult közösségben.

Többször áldozatul esett a tűzvész és az ár pusztításának, de az emberek ragaszkodtak a területhez, ahol a város fejlődésének hozományaként kellemes szórakozó negyeddé alakult ez a hajdanán szőlőművelőket tömörítő városnegyed. Az előző századfordulón a romantikus negyedet budapesti "Montmartre"-ként emlegették , amely a művészek, költők írók, festők kedvenc tartózkodási helye lett. Aztán a fejlődés a jeles művészek és közéleti személyek tiltakozása ellenére elsöpörte a girbe gurba utcácskákkal és legendás kocsmákkal teletűzdelt negyedet. Manapság a Tabán a főváros egyik kihalóban lévő zöldterületeinek egyike.

A Hidak

Újbudát Pesttel négyközúti-gyalogos híd köti össze és itt található még a Déli összekötő vasúti híd is. A négy híd az Erzsébet (1903), a Szabadság (1896), a Petőfi( 1937) és a Lágymányosi (1995)

Az Erzsébet híd

Bár az Erzsébet híd nem tartozik a kerülethez gépkocsival és tömegkeözlekedéssel is egyik legrövidebb utak közé tartozik Újbudáról Pestre jutni ezen a hídon. ( A 1994. évi XLIII. törvény (Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról) a XI. kerület északi határát az alábbiak szerint határozza meg:"a Duna középvonalától merőlegesen halad a Citadella csúcsáig, ..."A Duna az Erzsébet-híd és a Szabadság híd között viszonylag egyenes folyású, a Citadella csúcsától a meder középvonalára bocsájtott merőleges semmiképpen sem kerülhet az Erzsébet-híd északi oldalára, következésképpen a híd nem tartozhat a XI. kerülethez. ) A Peste- Budával összeköztő építmény története azonban érdekes. 

A híd építését - Ferencz József (Szabadság) híddal együtt - az 1893. évi XIV. törvénycikkely rendelte el. Az első érvénytelen pályázati forduló után a tervek elkészítésére Czekelius Albert és Kherndl Antal kapott megbízást. Az építés 1897-ben kezdődött. Az építészeti munkákban részt vett Nagy Virgil is, aki már a Ferenc József híd létrehozásában is fontos feladatot kapott.  A kivitelezés során számtalan akadályba ütköztek az építők.

A meleg vizű források miatt a budai pillér elmozdult, és emiatt egy időre fel is kellett a munkákat függeszteni. Az átadás 1903. október 16-án József főherceg részvétele mellett történt meg. Ekkortól vehették birtokba a gyalogosok és a járművek a 12 millió 403 ezer korona költségű  építményt.  A híd nevét az 1898-ban meggyilkolt a legendás szépségű királynéról,  Erzsébetről kapta.  Az Erzsébet volt az első híd, amelynek pilonja tisztán acélból készült. Világújdonságnak számított akkortájt, hogy a pilonokat ingaoszlopként alakították ki. Korában előremutatót volt a láncok lehorganyzásának újszerű megoldása is.

Az híd építése idején a világ legnagyobb nyílású (290 méter) lánchídja volt. Kábelhídban volt nagyobb, de lánchídban a miénk volt az elsőség egészen 1926-ig. A hídon a villamos közlekedés 1914-ben kezdődött. Az Erzsébet hídnak köszönhező, hogy ezekben az évtizedekben a Tabánból a művészek és bohémek kedvenc helye lett.

A híd is a II. világháború áldozatává vált: 1945. január 18-án robbantották fel a visszavonuló németek, olyan brutálisan, hogy az egész hídszerkezet a Dunába zuhant. Egy ideig a Böske pontonhíd, pótolta hiányát, majd 1960-ban megkezdődött az újraépítés Sávoly Pál tervei alapján. A sávolyi kábelhíd a régivel azonos nyomvonalon, a kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb lett  elődjénél, mivel  a járdák a függesztőkábeleken kívülre kerültek. 1964-ben volt a híd 2. ünnepélyes megnyitója, amely alkalomból  egy FAÜ csuklós busz és egy Bengáli villamos kelt át Pestről Budára.

A Szabadság híd

Eredeti nevén Ferenc József híd fővárosunk legrövidebb hídja. Annak idején a honatyák törvénybe foglalták, hogy mikor a hídvámok éves befolyó összege meghaladja a 650 ezer forintot, akkor, akkor új hida(ka)t kell építeni. Ezen rendelkezés hozománya a Szabadság híd. A Fővám téri híd nemzetközi tervpályázatára számos ország mérnökirodái nyújtották be terveiket, - amerikai, olasz, osztrák, német, francia, belga, holland, orosz és algériai mérnökök- , de végül is a Sóház piacot a Sárosfürdővel össszekötő híd Feketeházy János tervei alapján készült el, és a Habsburg uralkodó nevét kapta.

Budapesten nem egyszerű dolog a hídverés, hisz a budai oldal megannyi meglepetést tartogathat az építtetőknek, ahol keskeny a folyó, ott a sziklafal állja el az utat. A 333 méter hosszú, húsz méter széles híd a maga korában nagyon korszerűnek számított. A szerkezet akkoriban 2,11 millió Ft-ba került, villamosvágányok vezettek át rajta és a gázüzemű világítás mellett már elektromos világítótestek is utat mutattak az éjszakában. A hídfők mellett mindkét parton emeletes vámszedőházak is épültek.  A hídba az utolsó szegecseket maga Ferenc József király illesztette 1896. október 4-én majd átadta a róla elnevezett vízi átkelőt a forgalomnak Az F. J. monogrammal ellátott királyi ezüstszegecset fémtok és üveglap védte a kíváncsiskodóktól, s az ereklye a legendák szerint az 1945-ös robbantást átvészelve 1956-os forradalom, idején tűnt el örökre,  vagy egy időre biztosan.

Az első villamos 1898-ban dübörgött át Pestről Budára, és a két háború között már busz is közlekedett rajta.  Ezt a hidat január 16-án robbantotta fel a hátráló német hadsereg. Helyére egy pontonhíd került , amelyet azonban 1946-ban az erős jégzajlás elsodort.  A híd újjáépítése 1946 tavaszán kezdődött meg és már augusztus 20-án birtokba is vehették az átkelők a Szabadság névre átkeresztelt hidat.  A nagy igyekezet miatt a híd középső részére kevésbé díszes korlát került, és az egykori zöld helyett szürkéskékre festették, mert csak ilyen színű festéket tudtak beszerezni. 1987 óta a Világörökség része híd amely 1980-ban visszakapta eredeti színét is.  1980-as felújítás óta újra zöld.

A Petőfi híd

A  nem különösebben szép, de annál inkább hasznos hidunk 1933-37 között épült Álgyay Hubert Pál tervei alapján. Az 1945-ig Horthy Miklós nevét viselő vízi átkelő a pesti és a budai körút déli szakaszának forgalmát vezeti a Duna egyik partjáról a másikra. Az első életszakasza nem volt túl hosszú, hiszen ’37 szeptemberében átadott híd 1945 január 14- én  került a II. világháború által lerombolt építmények sorába.

A hidat 1950 és 52 között építették újjá, azóta viseli nagy költőnk Petőfi Sándor nevét. A 25, 6 méter széles híd 378 méter hosszú, amelynek budai hídfőjénél a Budapesti Műszaki Egyetem épületegyüttesei, míg a pestinél a Borásos tér és a csepeli HÉV található. Utoljára 1996-ban újították fel. A Petőfi híd különlegessége a villamospálya (a hídpálya)  alatt  egy kézzel hajtható szerelőkocsi található, pontosabban lóg. Ebből a kocsiból tudják a szakemberek ellenőrizni  lóg le. Erről a kocsiról lehet ellenőrizni a híd teljes hosszában a villamosvágányok csavarjainak aktuális állapotát. A szerelő kocsiba csak a két hídfőnél lehet beszállni.

A Lágymányosi híd

Közvetlenül a Déli Összekötő vasúti híd mellé épült a Lágymányosi híd. Az 1995-ben átadott műtárgy huszadik század végére álmodott világkiállításra készült számos fejlesztés egyike volt, amely a budapestiek szerencséjére el is készült, hogy tehermentesítse a Petőfi híd megnövekedett forgalmát. masszív vasszerkezete mellé építették az északabbra fekvő Petőfi híd tehermentesítésére. Igazi modern híd, amelyen egyszer talán villamos is fog járni, ezt sejteti a híd közepén meghagyott szabad tér.

A Lágymányosi különlegessége világítási rendszer, amely technológiát addig hidaknál egyáltalán nem alkalmaztak; A nagyteljesítményű fényszórók alulról világítják meg az oszlopokon elhelyezett sok kis elemi tükröt, amelyek egyenletesen elosztják a híd mentén a fényerőt, amitől esténkét egyfajta misztikus fényfüggöny borítja a hidat. A Sigrai Tibor tervei alapján készült építmény hossza  500 méter, amelyen kétszer kétsávos autóút, és gyalogjárda fut rajta keresztül.

A Feneketlen tó

A tó és környéke a kerületiek egyik kedvenc sétahelye. Keletkezésének története a XIX. századra nyúlik vissza. A tó helyén egykor téglagyár működött, amelyet a Közmunka Tanács 1889-ben záratott be és a talajvíz, meg egyéb feltörő vizek szépen , lassan feltöltötték majdan tó lett belőle. Az 1,1 területű tó, ha nem is feneketlen, de igen mély a 4-5 méter sem ritka , legmélyebb pontja pedig 11 méter volt valamikor… Az 1980-as években a  tó vízminőségének romlása miatt , a vízi madarak, a halak és  horgászok nagy örömére.  

A Szent Imre templom

Fotósok kedvenc természeti témája : Elöl a Feneketlen tó, mögötte a Szent Imre templom. Gyönyörű látvány minden évszakban. Hosszas előzmények után 1936. november 8-án helyezte el dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás az új plébániatemplom alapkövét, amely 1938-ban már el is készült. Ez év novemberében dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás szentelte fel az Árpádházi Szent Imre Herceg tiszteletére épült templomot.

A neobarokk stílusban készült épület 51,65 m hosszú, a legnagyobb szélessége 30,40 m, tornyának  magassága pedig 54,70 m.

A templom szabadon állóan, vasbeton szerkezettel készült, háromhajós, a bazilikák szokásos elrendezését követő kialakítással az oldalhajók előtt álló két homlokzati toronnyal. 

A Szent Imre Gimnázium

A Templom közvetlen szomszédságában található a szintén az Árpád házi herceg nevét viselő gimnázium épülete, amely  Újbuda egyik jeles épülete.  

1912-ben ciszterci apátja, Békefi Remig  alapította a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot akkor még Váli úti iskolában. A ciszterciek a dinamikusan fejlődő környékre temoplomot és iskolát álmodtak A nagyszabású gondolat megvalósítása az iskolával kezdődött.  

Bár közbe szól az első világháború, így az iskola , a Szent Imre Gimnázium 1929-re készülhetett el a Wälder Gyula műépítész tervei alapján. 

A második nagy háborúig lendületesen fejlődött az intézmény és sok kiváló eredménnyel is büszkélkedhetett. 1948  és 1997 között József Attila Gimnázium néven művelte a tanulni vágyó fiatalokat az intézmény. ’97-től kezdhette meg újra . Az iskola a templomhoz hasonlóan a neobarokk stílus nyomait viseli.

A Szent Margit Gimnázium

A gimnázium patinás épülete szintén a Feneketlen tó szomszédságában található. Az iskolát 1920-ban, ala pította az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja. A húszas évekbe úgy megnövekedett a leányok taníttatásának az igénye, hogy szükségessé vélt egy nagyobb épület kialakítása. 

A jelenlegi, műemlék épület, 1932-33-ban készült el a nagy gazdasági válság idején holland banki kölcsön támogatással.

Az impozáns neobarokk palotát a kor híres építésze, Fábián Gáspár tervezte 1930-ban. 1947-ben az államosítást követően Kaffka Margit néven működött a Gimnázium, amely a rendszerváltást követően 1996-ban kapta vissza eredeti nevét.

A Műegyetem épületegyüttese

Az egész város egyik jeles területe a Műszaki Egyetem Szent Gellért téren kezdődő és a Petőfi hídon is túlnyúló épületegyüttese. A Műegyetem 1901-ben jutott az egyetemi jogok teljességének birtokába, amikor megkapta a doktori cím adományozásána k jogát, amellyel először 1902-ben élt. A szép gyarapodás közepette szépen kinőtte az eredetileg neki szánt épületet.

 A 19–20. század fordulóján rendeződött végérvényesen az egyetem  elhelyezésének problémája..  A Millenáris évében a kultuszminiszter javaslatára az országgyűlés megszavazta új telek vásárlását és új épületek létrehozását is. Ennek alapján 1898-ban Buda a kkori legdélibb részén, a Lágymányoson vásároltak telkeket.

A tervek elkészítését Czigler Győző professzorra bízták, de az ő váratlan halála miatt a munka dandárja más kiváló építészekre maradt. . Czigler munkásságát őrzi a Szt. Gellért téri kémiai (1904) és a Budafoki úti fizikai épület (1906). A központi épület tervezése Hauszmann Alajos nevéhez kötődik, a könyvtár, a technikai mechanika, a mechanikai technológia, a géplaboratórium és a központi gépház épületeinek tervezését Petz Samu professzor vette át. Az 1909/10-es tanévet már Lágymányoson kezdte meg a Műegyetem. Annak idején a helyválasztást a környék beépítetlensége miatt sok kritika érte, de az idő igazolta az akkori döntéshozókat. A XX. század elején végzett nagy építkezések után még maradt itt annyi hely, a következő száz év alatt létrejöhetett Lágymányoson a mai egyetemi városrész . 2000. január 1 óta az egyetem neve:  Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

A Kopaszi gát

A Kopaszi gát  Újbuda legújabb nevezetessége. A gát által határolt, Lágymányosi öblöt körülvevő, kitűnő természeti adottságú területen, magántőke bevonásával hozták létre  a 10 hektárnyi pihenő és szabadidő parkot, ahol a kerületiek, fővárosiak és bárki eltölthet néhány kellemes órát vagy többet is.