. Ma Malvin napja van.

Nevezetességek

 

A kerület 2005-ben ünnepelte önállóvá válásának 75. évfordulóját, ekkor vette fel az Újbuda nevet.  Újbuda a budai félteke déli részén terül el, amit északkeltei irányban a Duna mellett az   ötödik és kilencedik kerületek határolnak. Délkeletről a Duna meg XXI., délebbre pedig a XII. határolja. Nyugati szomszédja Budaörs, Északon a II. és az I. kerülettel határos.

 

Városrészeinek neve - Gellért-hegy, Lágymányos, Albertfalva, Kelenföld, Gazdagrét, Kelenvölgy, Őrmező - Őrsöd, Sas-hegy, Sasad – de itt található a Rupp-hegy, Kamaraerdő, Kőérberek, Madár-hegy többek között. Ezen a  33,49 km²-en , számos nevezetes hely is található, amelyek nem csupán Újbuda értékei, de az egész főváros fontos öröksége is.


A Gellért hegy

A Gellért-hegy nemcsak Újbuda hanem egész Budapest fontos szimbóluma 140 m magasra emelkedik a Duna vízszintje fölé, s mintegy 235 m magasságban található a tengerszint felett.

A hegy valójában egy dolomit rög, amely a Dunába „ bukik, majd a pesti síkság alatt folyta- tódik. Ezen törésvonal mentén  bújnak meg a gyógyhatású hőforrások, mint  Árpád-, Mátyás-, Rákóczi-, Attila-, Juventus, amelyekre az évszázadok során a gyógyfürdők rátelepültek ( Gellért, rác és Rudas) Talán ma már hihetetlennek tűnik , de a Gellért hegyet régen kőfejtették, majd a szőlő és gyümölcsfák is benépesítették és a városrendezés során is erősen megfaragták. Mára ligetek és füves terek váltakoznak rajta, amik között sétautakon közelíthetjük meg a játszótereket  és pihenőparkokat.

 

Gellért püspök és az előtti történetek

Bizonyára mindenki előtt ismert, hogy a hegy a taragikusan elhunyt hittérítő, bencés, majd csanádi püspök   tiszteletére kapta a Gellért nevet. A püspök szobra 1904 óta a Duna part felöli oldalon magasodik az Erzsébet híd felöl, amely Jankovits Gyula szobrászművész alkotása.   Ahogy ott áll a hegy oldalán olyan, mint ő  fogadná a Pestről Budára látogatókat. Azt már valószínűleg kevesebben tudják, hogy már antik világban is volt neve a hegynek.. úgy hívták  mons Teutanus . A fennmaradt írásos emlékek szerint eleinte  Pesti-hegy és Ördöghegy néven is említették.  Szent Gellért néven először a Margit legendákban szerepel.  

 

A Citadella és a Szabadság szobor

A Citadella egy évvel a 48-49’-es szabadságharc leverése után épült az Uránia csillagvizsgáló helyére. A Citadella magaslati erődítménynek épült, amivel a bécsi udvar az erejét fitogtatta és egy igen fontos stratégiai ponton demonstrálta hatalmát a legyőzöttek felett.  Az nagyszabású építkezést Zitterbarth Mátyás és Kasselik Ferenc építőmesterek irányították. Ezzel a nagyberuházással végéérvényesen eltüntek a hegy oldaláról a szőlőskertek és gyümölcsösök is. A katonák 1854-ben költözhettek az erődbe, ami rögtön 60 ágyút is kapott, melyeket szerencsére sosem használtak.

 

A Kiegyezés után, 1967-ben az erőd elvesztette katonai jellegét. Már a XIX, században is sürgették lebontását… Az első és második világháborúban katonai célok szolgálatában állt, majd  a háborút követően egy ideig  hajléktalanok és szegény családok lakhelyeként szolgált. Manapság, idegenforgalmi látványosságként és turista központként szolgálja a várost, ahol szálloda, étterem, kertvendéglő is működik. Innen csodálatos a kilátás és augusztus 20-án többnyire innen indulnak az alkotmánynapi rakéták. 

 

A Szabadság szobor

Kisfaludy-Stróbl Zsigmond 14 méter magas bronzszobra, a nő a pálmaággal1947 óta magasodik a város felé, és  egy 40 m magas mészkőtalapzatról hirdeti a szabadságot.


A Budai Arborétum a Gellért-hegyen

A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli oldalán terül el, a Villányi út felöli irányból közelíthető meg.. Az arborétum gondozását  jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara végzi. Az arborétum telepítését  1893-ban indították el , melyet kezdeti telepítések tervezője és vezetője a német származású kertész-dendrológus, Räde Károly volt. Akkoriban 1000 féle fa, cserje, és 90 évelő faj lett kapott helyet a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetet körülvevő háromhektárnyi területen. Az 1920-as évek végén újabb területekkel és növényanyaggal bővült az arborétum, amiben aztán a II. világháború súlyos sebeket ejtett. . Nádasi Mihály vezetésével 1949-ben megindultak a háború utáni felújítási munkálatok, és azóta folymatos bővítésekkel és fejlesztésekkel védik és gazdagítják a botanikus kertet.  Van sziklakert, jól megférnek itt egymás mellett a haszonnövények és dísznövények és a biokertészeti  telepítések egyaránt. Az arborétum - jelenlegi területe 6,5 ha, ahol a diákok testközelből ismerhetnek meg őshonos és egzotikus növényeket egyaránt. A világörökséghez tartozó hegyet 1997. január 8-án természetvédelmi területté nyilvánította az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. A világörökség és a védettség remélhetőleg megóvja unokáinknak is a hegy történeti és természeti értékeit. 

 

A Víztározó

A Gellért hegyen található a Gruber József víztározó, amely fővárosunk legnagyobb víztározó medencéje. A tározó 1904-ben épült majd 1974-80 között bővítéseken esett át, hogy elnyerje mai méreteit. A két , egyenként 40000 köbméter tároló kapacitású medence alakja a zongorára hasonlít. Ez a forma biztosítja a folyamatos vízáramlást és ezzel a megfelelő minőséget is. Alkalmanként csoportosan látogatható is civilek számára is.

 

A  Sziklatemplom

A Gellérthegy oldalában található az ugyancsak hányatott múltú Sziklatemplom, amely szintén a mártírhalált halt szerzetes nevét viseli, és amelyet Lux Kálmán tervei szerint 1931-ben Weichinger Károly fejezett be. Három évvel később a nemzeti szentély kiegészült egy neoromán stílusú kolostorral is.  A különleges építmény az eltelt 80 év alatt számtalan néven lett nevezve. Íme néhány az elnevezések közül:, , Gellérthegyi sziklakápolna, Iván-barlang, Lourdes-i Barlang, Lourdesi kápolna, Pest, Szentiván-barlang, Szent Iván-barlang, Sziklakápolna, Barlangkápolna, Gellérthegyi-barlang


A templom két részből áll: A felső, ősi barlangból -Szent Iván-barlang, majd a későbbiekben Lourdes-i Barlang-  és ehhez csatlakozik az alsó, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszer. A hőmérséklet télen-nyáron 21°C. A templomot és a kolostort a 150 évre felfüggesztett, és újra hazatalált pálosok működtették egészen 1950-ig, mikor is a hatalom eltörölte a szerzetesrendeket. 1951. húsvétjának hétfőjén az ÁVH betört a sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálos szerzeteseket, akiket teherautókra rakták és elszállították. Többeket kivégeztek, még mások hamis vádak alapján börtönbe kerültek. A sziklatemplom elpusztult a sziklaoromra helyezett fakereszttel együtt.  

 

Az 1960-as évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki. A Magyar Pálos Rend 1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitotta, a Sikota Győző tervei alapján készült gránit oltárt maga a pápai nuncius áldotta meg. A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. Új kereszt is készült Pomsár András  tervei alapján. Az építőmesterek e kereszt utolsó darabját pontosan azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel korábban ideológiai okokból lerombolták. 2008-ban  a Pálos Rend pápai jóváhagyásának 700. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros ünnepélyesen átadta a Gellért-hegyi sziklatemplom használati jogát  a pálos rendnek. A sziklatemplom előtti téren pedig Szent István király szobra áll.

 

A híres gyógyfürdők: A RÁC, a RUDAS és a GELLÉRT

 A Duna mentén elhelyezkedő három kerületi hévizi fürdő már a török korban kiépült. A korabeli útleírások Budáról szóló fejezetei szinte mindig foglalkozik ezek hasznosságával..

 

A Rácfürdő  elődje volt a - törökök által épített- Kücsük Ilidzsé (kis fürdő), melyet a 19. században átépítettek, 1935 óta a főváros tulajdonába tartozik.  A fürdőt sokáig csak ideiglenes felújítások tartották életben , míg a 2000-es évek kezdetén megkezdődött egy hangos botrányokkal tarkított hatalmas bővítés és felújítás, aminek a tervek szerint 2011-ben lesz vége. 


A Rác gyógyfürdő a Rácz Hotel & Thermal Spa komplexum részeként működik majd a továbbiakban, ahol a jeles múlt és a korszerű jövő illetve jelen igényeit maximálisan kielégítő harmóniában állnak az egyes szolgáltatások a vendégek rendelkezésére.  Itt együtt élvezhetjük a termál és a modern spa nyújtotta élvezeteket. s. A fürdőben 13 medence, 21 kezelő, szaunák számtalan fajtája, pihenők, napozók és VIP helyiségek fogadják a pihenni , feltöltődni vágyókat.

Szinte a történelemben lépkedhetünk papucsban és fürdőruhában Ilyen szép fantázia nevek várnak: Török fürdő, Ybl fürdő és tusolócsarnok Flóra fürdő mely utóbbi az ókori római fürdők stílusára hajaz. Ezen fürdőrész a komplexum elkülönített VIP részlegeként szolgál. A Modern Day Spa  közvetlenül a történelmi részhez szorosan kapcsolódó szekció,  a fürdő legújabb, modern területe, ahol szaunák, pihenőterek és 20 kezelős Day Spa-t áll a vendégek rendelkezésére.

 

A Rudas-fürdő. Az ős Rudas megépítése   Szokoli Musztafa nevéhez fűződik.  A rudas elnevezés egyébként a szláv eredetű rudá = érc, ásvány ( lásd : Rudabánya)  szóra vezethető vissza. A II. világháború után az épületet helyreállították  A  mai fürdő központja is a törökfürdő. A kupola átmérője 10 méter, amelynek nyolc oszlop ad biztos tartást. Ez alatt található nyolcszögletű medence A termál részleget 1936-tól  kizárólag férfiak látogathatták. A felújítást követően ,2005-től  keddenként , a társas napokon a hölgyek is bebocsátást nyernek. Az uszoda1896-ban épült, amely gyógyuszoda jelleggel és szaunával üzemel.

 
Az ivócsarnokban lehetőség van  a Hungária, az Attila és a Juventus források vizének ivókúra jellegű fogyasztására. 


A Gellért Hotel és Gyógyfürdő

A Gellért- tér területén ma már ott látjuk a Gellért-kutat, de egykor ez a terület egyáltalán nem volt beépítve, a mocsaras részt a lovak fürdetésére használták. Az első forrásfoglalatokat a Gellértforrás számára is a törökök készítették. A Gellért vize sok betegség gyógyítására alkalmas, leginkább reumás betegeknek ajánlott.


1918-től fogad vendégeket az impozáns épületegyüttes. A szecessziós stílusban készült épület, máig nem ment ki a divatból. Egyedül állóan jó fekvése és a megunhatatlan, homlokzatán faragott kővel burkolt épület a mai napig igen felkapott idegenforgalmi látványosság..  A épület központja a kupolával fedett négyzetes csarnok. A négyemeletes szállodában a lakosztályokat  már a XX. század elején termálvizet és szénsavas vizet is szolgáltató fürdőszobákkal látták el. Az impozáns nagycsarnokból nyíltak a társasfürdők,külön a hölgyeknek és az uraknak. Volt itt már akkor iszapkezelés,  kádfürdő és gyógyfürdő szolgáltatás egyaránt.  1927-ben  készült el a hullámfürdő, majd ’34-ben pedig  a pezsgőfürdő-részleg is A háború után is kis megtorpanásokkal ,de folyamatosan rendben tartották és fejlesztették ezt az egyedülálló gyógy és vízi-élmény centrumot.

 

Tabán- régen volt legenda

Tabánnak nevezik a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődött völgyet, de „történelmileg” ide tartozik a Gellérthegy északi lejtője és annak utcái, a Víziváros és a Krisztina város és a nap-hegy déli része, sőt Lágymányos is. A mai köznyelv leginkább a  három hegy közé ékelődött ma már szinte csupa zöld területet tekinti Tabánnak.  Nem mindig volt ez így. Az évszázadok során mindig volt itt valamiféle lakott település, ahol a XVIII: századra zegzúgos utcákkal és apró házakkal tűzdelt település lett, ahol a lakók zömében szőlőműveléssel foglalkoztak, de számos iparos és kereskedő is élt a kialakult közösségben.

 

Többször áldozatul esett a tűzvész és az ár pusztításának, de az emberek ragaszkodtak a területhez, ahol a város fejlődésének hozományaként kellemes szórakozó negyeddé alakult ez a hajdanán szőlőművelőket tömörítő városnegyed. Az előző századfordulón a romantikus negyedet budapesti "Montmartre"-ként emlegették , amely a művészek, költők írók, festők kedvenc tartózkodási helye lett. Aztán a fejlődés a jeles művészek és közéleti személyek tiltakozása ellenére elsöpörte a girbe gurba utcácskákkal és legendás kocsmákkal teletűzdelt negyedet. Manapság a Tabán a főváros egyik kihalóban lévő zöldterületeinek egyike.

 

A Hidak

 

Újbudát Pesttel négyközúti-gyalogos híd köti össze és itt található még a Déli összekötő vasúti híd is. A négy híd az Erzsébet (1903), a Szabadság (1896), a Petőfi( 1937) és a Lágymányosi (1995)

 

Az Erzsébet híd

Bár az Erzsébet híd nem tartozik a kerülethez gépkocsival és tömegkeözlekedéssel is egyik legrövidebb utak közé tartozik Újbudáról Pestre jutni ezen a hídon. ( A 1994. évi XLIII. törvény (Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról) a XI. kerület északi határát az alábbiak szerint határozza meg:"a Duna középvonalától merőlegesen halad a Citadella csúcsáig, ..."A Duna az Erzsébet-híd és a Szabadság híd között viszonylag egyenes folyású, a Citadella csúcsától a meder középvonalára bocsájtott merőleges semmiképpen sem kerülhet az Erzsébet-híd északi oldalára, következésképpen a híd nem tartozhat a XI. kerülethez. ) A Peste- Budával összeköztő építmény története azonban érdekes. 

A híd építését - Ferencz József (Szabadság) híddal együtt - az 1893. évi XIV. törvénycikkely rendelte el. Az első érvénytelen pályázati forduló után a tervek elkészítésére Czekelius Albert és Kherndl Antal kapott megbízást. Az építés 1897-ben kezdődött. Az építészeti munkákban részt vett Nagy Virgil is, aki már a Ferenc József híd létrehozásában is fontos feladatot kapott.  A kivitelezés során számtalan akadályba ütköztek az építők.

 

A meleg vizű források miatt a budai pillér elmozdult, és emiatt egy időre fel is kellett a munkákat függeszteni. Az átadás 1903. október 16-án József főherceg részvétele mellett történt meg. Ekkortól vehették birtokba a gyalogosok és a járművek a 12 millió 403 ezer korona költségű  építményt.  A híd nevét az 1898-ban meggyilkolt a legendás szépségű királynéról,  Erzsébetről kapta.  Az Erzsébet volt az első híd, amelynek pilonja tisztán acélból készült. Világújdonságnak számított akkortájt, hogy a pilonokat ingaoszlopként alakították ki. Korában előremutatót volt a láncok lehorganyzásának újszerű megoldása is.

 

Az híd építése idején a világ legnagyobb nyílású (290 méter) lánchídja volt. Kábelhídban volt nagyobb, de lánchídban a miénk volt az elsőség egészen 1926-ig. A hídon a villamos közlekedés 1914-ben kezdődött. Az Erzsébet hídnak köszönhező, hogy ezekben az évtizedekben a Tabánból a művészek és bohémek kedvenc helye lett.


A híd is a II. világháború áldozatává vált: 1945. január 18-án robbantották fel a visszavonuló németek, olyan brutálisan, hogy az egész hídszerkezet a Dunába zuhant. Egy ideig a Böske pontonhíd, pótolta hiányát, majd 1960-ban megkezdődött az újraépítés Sávoly Pál tervei alapján. A sávolyi kábelhíd a régivel azonos nyomvonalon, a kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb lett  elődjénél, mivel  a járdák a függesztőkábeleken kívülre kerültek. 1964-ben volt a híd 2. ünnepélyes megnyitója, amely alkalomból  egy FAÜ csuklós busz és egy Bengáli villamos kelt át Pestről Budára.

 

A Szabadság híd

Eredeti nevén Ferenc József híd fővárosunk legrövidebb hídja. Annak idején a honatyák törvénybe foglalták, hogy mikor a hídvámok éves befolyó összege meghaladja a 650 ezer forintot, akkor, akkor új hida(ka)t kell építeni. Ezen rendelkezés hozománya a Szabadság híd. A Fővám téri híd nemzetközi tervpályázatára számos ország mérnökirodái nyújtották be terveiket, - amerikai, olasz, osztrák, német, francia, belga, holland, orosz és algériai mérnökök- , de végül is a Sóház piacot a Sárosfürdővel össszekötő híd Feketeházy János tervei alapján készült el, és a Habsburg uralkodó nevét kapta.

 

Budapesten nem egyszerű dolog a hídverés, hisz a budai oldal megannyi meglepetést tartogathat az építtetőknek, ahol keskeny a folyó, ott a sziklafal állja el az utat. A 333 méter hosszú, húsz méter széles híd a maga korában nagyon korszerűnek számított. A szerkezet akkoriban 2,11 millió Ft-ba került, villamosvágányok vezettek át rajta és a gázüzemű világítás mellett már elektromos világítótestek is utat mutattak az éjszakában. A hídfők mellett mindkét parton emeletes vámszedőházak is épültek.  A hídba az utolsó szegecseket maga Ferenc József király illesztette 1896. október 4-én majd átadta a róla elnevezett vízi átkelőt a forgalomnak Az F. J. monogrammal ellátott királyi ezüstszegecset fémtok és üveglap védte a kíváncsiskodóktól, s az ereklye a legendák szerint az 1945-ös robbantást átvészelve 1956-os forradalom, idején tűnt el örökre,  vagy egy időre biztosan.


Az első villamos 1898-ban dübörgött át Pestről Budára, és a két háború között már busz is közlekedett rajta.  Ezt a hidat január 16-án robbantotta fel a hátráló német hadsereg. Helyére egy pontonhíd került , amelyet azonban 1946-ban az erős jégzajlás elsodort.  A híd újjáépítése 1946 tavaszán kezdődött meg és már augusztus 20-án birtokba is vehették az átkelők a Szabadság névre átkeresztelt hidat.  A nagy igyekezet miatt a híd középső részére kevésbé díszes korlát került, és az egykori zöld helyett szürkéskékre festették, mert csak ilyen színű festéket tudtak beszerezni. 1987 óta a Világörökség része híd amely 1980-ban visszakapta eredeti színét is.  1980-as felújítás óta újra zöld.

A Petőfi híd

A  nem különösebben szép, de annál inkább hasznos hidunk 1933-37 között épült Álgyay Hubert Pál tervei alapján. Az 1945-ig Horthy Miklós nevét viselő vízi átkelő a pesti és a budai körút déli szakaszának forgalmát vezeti a Duna egyik partjáról a másikra. Az első életszakasza nem volt túl hosszú, hiszen ’37 szeptemberében átadott híd 1945 január 14- én  került a II. világháború által lerombolt építmények sorába.

 

A hidat 1950 és 52 között építették újjá, azóta viseli nagy költőnk Petőfi Sándor nevét. A 25, 6 méter széles híd 378 méter hosszú, amelynek budai hídfőjénél a Budapesti Műszaki Egyetem épületegyüttesei, míg a pestinél a Borásos tér és a csepeli HÉV található. Utoljára 1996-ban újították fel. A Petőfi híd különlegessége a villamospálya (a hídpálya)  alatt  egy kézzel hajtható szerelőkocsi található, pontosabban lóg. Ebből a kocsiból tudják a szakemberek ellenőrizni  lóg le. Erről a kocsiról lehet ellenőrizni a híd teljes hosszában a villamosvágányok csavarjainak aktuális állapotát. A szerelő kocsiba csak a két hídfőnél lehet beszállni.

 

A Lágymányosi híd

Közvetlenül a Déli Összekötő vasúti híd mellé épült a Lágymányosi híd. Az 1995-ben átadott műtárgy huszadik század végére álmodott világkiállításra készült számos fejlesztés egyike volt, amely a budapestiek szerencséjére el is készült, hogy tehermentesítse a Petőfi híd megnövekedett forgalmát. masszív vasszerkezete mellé építették az északabbra fekvő Petőfi híd tehermentesítésére. Igazi modern híd, amelyen egyszer talán villamos is fog járni, ezt sejteti a híd közepén meghagyott szabad tér.

 

A Lágymányosi különlegessége világítási rendszer, amely technológiát addig hidaknál egyáltalán nem alkalmaztak; A nagyteljesítményű fényszórók alulról világítják meg az oszlopokon elhelyezett sok kis elemi tükröt, amelyek egyenletesen elosztják a híd mentén a fényerőt, amitől esténkét egyfajta misztikus fényfüggöny borítja a hidat. A Sigrai Tibor tervei alapján készült építmény hossza  500 méter, amelyen kétszer kétsávos autóút, és gyalogjárda fut rajta keresztül.

 

A Feneketlen tó

A tó és környéke a kerületiek egyik kedvenc sétahelye. Keletkezésének története a XIX. századra nyúlik vissza. A tó helyén egykor téglagyár működött, amelyet a Közmunka Tanács 1889-ben záratott be és a talajvíz, meg egyéb feltörő vizek szépen , lassan feltöltötték majdan tó lett belőle. Az 1,1 területű tó, ha nem is feneketlen, de igen mély a 4-5 méter sem ritka , legmélyebb pontja pedig 11 méter volt valamikor… Az 1980-as években a  tó vízminőségének romlása miatt , a vízi madarak, a halak és  horgászok nagy örömére.  

 

A Szent Imre templom

Fotósok kedvenc természeti témája : Elöl a Feneketlen tó, mögötte a Szent Imre templom. Gyönyörű látvány minden évszakban. Hosszas előzmények után 1936. november 8-án helyezte el dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás az új plébániatemplom alapkövét, amely 1938-ban már el is készült. Ez év novemberében dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás szentelte fel az Árpádházi Szent Imre Herceg tiszteletére épült templomot.

 

A neobarokk stílusban készült épület 51,65 m hosszú, a legnagyobb szélessége 30,40 m, tornyának  magassága pedig 54,70 m.


A templom szabadon állóan, vasbeton szerkezettel készült, háromhajós, a bazilikák szokásos elrendezését követő kialakítással az oldalhajók előtt álló két homlokzati toronnyal. 

 

A Szent Imre Gimnázium

A Templom közvetlen szomszédságában található a szintén az Árpád házi herceg nevét viselő gimnázium épülete, amely  Újbuda egyik jeles épülete.  

 

1912-ben ciszterci apátja, Békefi Remig  alapította a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot akkor még Váli úti iskolában. A ciszterciek a dinamikusan fejlődő környékre temoplomot és iskolát álmodtak A nagyszabású gondolat megvalósítása az iskolával kezdődött.  

Bár közbe szól az első világháború, így az iskola , a Szent Imre Gimnázium 1929-re készülhetett el a Wälder Gyula műépítész tervei alapján. 

A második nagy háborúig lendületesen fejlődött az intézmény és sok kiváló eredménnyel is büszkélkedhetett. 1948  és 1997 között József Attila Gimnázium néven művelte a tanulni vágyó fiatalokat az intézmény. ’97-től kezdhette meg újra . Az iskola a templomhoz hasonlóan a neobarokk stílus nyomait viseli.

 

A Szent Margit Gimnázium

A gimnázium patinás épülete szintén a Feneketlen tó szomszédságában található. Az iskolát 1920-ban, ala pította az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja. A húszas évekbe úgy megnövekedett a leányok taníttatásának az igénye, hogy szükségessé vélt egy nagyobb épület kialakítása. 


A jelenlegi, műemlék épület, 1932-33-ban készült el a nagy gazdasági válság idején holland banki kölcsön támogatással.


Az impozáns neobarokk palotát a kor híres építésze, Fábián Gáspár tervezte 1930-ban. 1947-ben az államosítást követően Kaffka Margit néven működött a Gimnázium, amely a rendszerváltást követően 1996-ban kapta vissza eredeti nevét.

 

A Műegyetem épületegyüttese

Az egész város egyik jeles területe a Műszaki Egyetem Szent Gellért téren kezdődő és a Petőfi hídon is túlnyúló épületegyüttese. A Műegyetem 1901-ben jutott az egyetemi jogok teljességének birtokába, amikor megkapta a doktori cím adományozásána k jogát, amellyel először 1902-ben élt. A szép gyarapodás közepette szépen kinőtte az eredetileg neki szánt épületet.


 A 19–20. század fordulóján rendeződött végérvényesen az egyetem  elhelyezésének problémája..  A Millenáris évében a kultuszminiszter javaslatára az országgyűlés megszavazta új telek vásárlását és új épületek létrehozását is. Ennek alapján 1898-ban Buda a kkori legdélibb részén, a Lágymányoson vásároltak telkeket.


A tervek elkészítését Czigler Győző professzorra bízták, de az ő váratlan halála miatt a munka dandárja más kiváló építészekre maradt. . Czigler munkásságát őrzi a Szt. Gellért téri kémiai (1904) és a Budafoki úti fizikai épület (1906). A központi épület tervezése Hauszmann Alajos nevéhez kötődik, a könyvtár, a technikai mechanika, a mechanikai technológia, a géplaboratórium és a központi gépház épületeinek tervezését Petz Samu professzor vette át. Az 1909/10-es tanévet már Lágymányoson kezdte meg a Műegyetem. Annak idején a helyválasztást a környék beépítetlensége miatt sok kritika érte, de az idő igazolta az akkori döntéshozókat. A XX. század elején végzett nagy építkezések után még maradt itt annyi hely, a következő száz év alatt létrejöhetett Lágymányoson a mai egyetemi városrész . 2000. január 1 óta az egyetem neve:  Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

 

A Kopaszi gát

A Kopaszi gát  Újbuda legújabb nevezetessége. A gát által határolt, Lágymányosi öblöt körülvevő, kitűnő természeti adottságú területen, magántőke bevonásával hozták létre  a 10 hektárnyi pihenő és szabadidő parkot, ahol a kerületiek, fővárosiak és bárki eltölthet néhány kellemes órát vagy többet is.

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Magyarországon még mindig nagyon sokan hiszik azt, hogy az erdők tulajdonosai az erdészetek, pedig nem így van...
Bővebben >>